Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója előadása “Fejlődés vagy függőség?” c. konferenciánkon.

Essősy Zsombor előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság erősen függővé vált az uniós támogatásoktól. Az elmúlt ciklusban 9200 milliárd forint támogatás érkezett meg a gazdaságba, így ha ez a támasz lelassul vagy kiesik, az azonnal meglátszik az adatokban. Mint elmondta, a 2016. I. negyedévi rossz GDP-adat világosan mutatja, hogy mi történik, ha időlegesen lassul a pénzáramás – így a II. negyedéves adat sem lesz sokkal jobb.

A vezérigazgató rávilágított arra is, hogy azért sincs túl nagy fenntartható növekedési hatása a beáramló pénznek, mert a beszerzéseknek szükségszerű okokból magas az importtartalma. Nagyon sok innovatív termék létezik, ami itthon nem. Egészen addig, ameddig ezek nem a belföldi piacon jönnek létre, amíg nem itt termeljük meg, határokon belül, addig az uniós források jelentős része nagyon gyorsan távozik is az országból, és így szinte egyszeri adományként működik, miközben nem ösztönöz semmilyen innovációra. Ugyanilyen probléma, hogy a támogatás sokszor nem növekedést, hanem vagyonátrendezést okoz, mert egy meglévő kapacitás mellett a szokásos üzleti kockázatokat elkerülve kiépül egy új kapacitás, ami így képes a már meglévők piacát elvonni. Kiemelte továbbá bírálati és adminisztrációs folyamat hosszú idejét, ami szintén csökkenti hatékonyságot, hiszen mire egy pályázat lefut és kifizetésre kerül, addigra a piaci helyzet már rég megváltozik. Mindezeken túl a rendszer egészében léteznek visszaélések, túlárazások, amelyekre részben a bonyolult, korszerűtlen struktúra ad lehetőséget.

Essősy a megoldást a fenntarthatóság kritériumai szerinti újragondolásban látja. Ehhez az kell, hogy kevesebb csak importból beszerezhető árut és szolgáltatást finanszírozzanak az alapok, és lehetőség szerint teljes értékláncok kiépítését ösztönözzék – azaz ötlet, termelés és piacépítés egyszerre szerepeljen a projektben. Jó irány a komplex/kombinált termékek rendszere, ahol az EU mellett a pályázó is viseli a kockázatok és az esetleges bukás költségeinek egy részét is. E mellett komplex projektek kellenek vidéken – ahol most elsivatagosodáson kívül más nem tapasztalható.

A kormányzat mostani támogatáspolitikája a feldolgozóiparra fókuszál. A MAPI vezérigazgatója szerint ez akár lehet is jó irány, de csak akkor, ha valóban nagy hozzáadott-értékű kapacitásokat állít majd elő. Kiemelte, hogy a termelés egyre inkább a robotizáció irányába megy el, és ez nagyon gyorsan itt Magyarországon és régiónkban is. Figyelmeztetett, hogy ha olyan kapacitásokra megy a pénz, ami 3-8 éves távlatban már nem lesz hasznosítható, mert robotok cserélik le a ma emberi erővel működő gyártási és feldolgozói kapacitásokat, akkor a semmibe dobjuk a forrásokat.  Épp ezért nem az a fontos, hogy minél gyorsabban kint legyenek a pénzek a gazdaságban, sokkal inkább az, hogy azok valóban fenntartható növekedést indukáljanak. Essősy Zsombor is kiemelte, hogy a jövőre szóló képzések megteremtése ennek elengedhetetlen része.

Tovább a teljes konferenciához!