Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója előadása „Európa Expressz: következő megálló?” című konferenciánkon.

Az előadás legfontosabb következtetései:

  • A magyarok EU iránti megítélése továbbra is pozitív, a magyar kormány EU-ellenes retorikája nem tört át, nem került többségbe
  • A magyarok pozitív EU-attitűdje elsősorban szimbolikus szinteken mutatkozik és erősödik
  • Érezhetően létezik magyar euroszkepticizmus, amely a gazdasági válságpercepcióból táplálkozik
  • A magyar kormányzati euroszkepticizmus 2014 után felerősödött, immáron az EU kereteinek megváltoztatását tűzi célul, a korábbi kritikus viszony után. Ez minőségi eltérés, negatívabb viszonyt jelent, ugyanakkor a magyar polgárok (egyelőre) nem tartanak ezzel az újdonsült EU-ellenességgel

Martin József Péter bevezetőjében elmondta, előadása sokkal inkább szól a jelenlegi magyar valóságról, mint a jövőről, arról, hogy mit gondol a magyar társadalom, és a magyar elit az Unióról. Az előadás adatai elsősorban az Eurostat adataiból, valamint az előadó saját szekunder kutatásaiból származnak.
Mint bemutatta, a magyar lakosság EU-val való viszonya meglehetősen ellentmondásos. A döntő többség az uniós tagság mellett van, ám nincs túl jó véleménnyel az Európai Unióról. Az Eurostat adatai és az összefoglaló kutatásai jól mutatják, hogy a szimbolikus dimenziókban a magyarság nagyobb része, 74 százaléka kifejezetten Európa párti, sőt az európai identitást részben magukénak vallók aránya is nőtt 2010 óta – a kormány euroszkeptikus propagandája ellenére.

Ugyanakkor romlott az EU megítélése pragmatikus és utilitarista megfontolások terén. Az EU-ba vetett bizalom mértéke 2012-ben, a gazdasági válság következményeinek legmélyebb időszakában, valamint manapság, a menekültválság idején a legalacsonyabb. Az időpontokból és a mérőszámokból adódik, hogy az EU negatív megítélésének magyarázata sokkal inkább keresendő a válságpercepcióban, mint az épp kormányzó elit euroszkeptikus retorikájában.

160914_12
A Visegrádi Négyek és a teljes EU adataihoz viszonyítva is látszik, hogy az EU megítélése és a gazdasági válság szignifikánsan korrelál. A menekültekkel összefüggő atittűdök ugyan eltérnek tagállami szinten, de általánosan elmondható, hogy a visegrádi országokban magasabb a menekültek befogadásának elutasítottsága, mint az EU egészében. Azonban ha mélyebben megnézzük az adatokat, a jobban teljesítő gazdasággal bíró Lengyelországban – ultrakonzervatív kormány mellett – az elutasítás ezen a téren 65%, míg Magyarországon és Szlovákiában 84 százalék. Az EU átlag jóval a visegrádi alatt mozog, 58 százalékon áll.
Lengyelország polgárai az elmúlt évtizedekben rendre sokkal pozitívabban viszonyultak az Unióhoz, mint a magyarok, sőt, Lengyelország az egyetlen olyan ország a visegrádi négyek közül, melynél az EU megítélése pozitívabb volt 2015/16-ban, mint 2014-ben. Mindazonáltal Magyarországon ma magasabb az EU elfogadottsága, mint az EU egészének átlaga. Tehát valamilyen mértékű bizalomvesztés ugyan mutatkozik, ám ez még mindig sokkal kisebb, mint a hazai intézmények iránti bizalmatlanság Magyarországon. Kijelenthető, hogy a magyar kormány EU-ellenes politikája nem tört át, Magyarország továbbra is EU-párti.

Az előadás második fele a magyar politikai elit EU-viszonyát tárgyalta. Mint elmondta, az a puhább euroszkepticizmus, melyet a kormány a 2010-2014-es ciklusban mutatott mostanra felerősödött. Immáron az Európai Unió kereteinek megváltoztatására tör, megváltoztatni, szemben a korábbi időszakkal, mikor annak keretein belül értelmezhető kritikával élt. Az új magyar kormányzati retorika sokszor bezárkózó, ellenséges, ideologikus és érzelmi.

Hallgasd meg az előadást!

Az előadás prezentációja: