Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság kutatójának előadása „Európa Expressz: következő megálló?” című konferenciánkon.

Az előadás legfontosabb következtetései:

  • A jövő bizonytalan, inkább csak ösvényeket lehet felvázolni
  • Az EU vissza is fejlődhet, ha szerencsétlenül alakulnak az események
  • Németország és Franciaország mélyítené az együttműködést, de 2017-ben választások lesznek mindkét országban
  • Alternatív megoldások is felmerültek a tagság mellett, ilyen a kontinentális partnerség
  • A korlátozottan együttműködő országok könnyen a perifériára szorulhatnak az EU-n belül

Hegedűs Dániel előadása első mondataiban Arató Krisztina mondataira reflektált: elmondta, szerinte a Brexit egyértelműen válság, és nagyon nehéz lenne lehetőségként gondolni róla.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU-ban jelenleg távlatokban gondolkodni eleve nagyon nehézkes. Miközben elengedhetetlen, hogy legyen hosszú távú tervezés, a környezet olyan gyorsan változik, hogy szinte csak az ösvényeket, irányvonalakat lehet kijelölni. A Brexit kapcsán kiemelte, hogy azok a klasszikus vágyak, melyek az EU-bővítéséről és mélyítéséről szólnak, háttérbe szorulnak. A bővítés ideájára jelenleg nincs kereslet, a EU mélyítésének híveit pedig jelenleg saját belpolitikai harcaik kötik le. 2017-ben Franciaországban és Németországban is nemzeti választásra kerül sor, ezek kimenetele pedig erősen meghatározó lesz az EU jövőjének alakulására. Mindemellett tovább nehezíti a helyzetet, hogy az EU nem rendelkezik a párhuzamos válságmenedzsment képességével, így most minden figyelem a Brexitre fordul.

Az EU jövőjével kapcsolatos elképzelések jellemzően nem tekintik reális lehetőségnek az elért vívmányok visszabontását, a szerződésmódosításokat. Az idea szerint az úton csak előre szabad haladni, vagyis vagy maradnak a jelenlegi keretek, vagy folytatódik a további bővítés. A helyzet ettől bonyolultabb, mégis ez a meggyőződés irányítja a gondolkodást.160914_6

Hegedűs kitért Jean-Marc Ayrault francia és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterek “A strong Europe in a world of uncertainties” című közös javaslatára. A szöveget meglátása szerint a Brexitre adott egyfajta hivatalos mélyítési válaszként foghatjuk fel, amely keretet fogalmaz meg Európa számára, hogy miképp haladjon tovább.

A szerzők szerint nem feltétlenül az EU intézményi kereteinek fejlesztése a feladat, inkább a politikai képességeké, e mellett szorgalmazzák a kül- és biztonságpolitika fejlesztését. A miniszterek összefoglalója nem valamiféle föderalista elképzelés, hanem konkrét javaslat a védelmi költségek szorosabb összehangolására. Kritizálják továbbá a belbiztonsági intézmények hiányosságait, az olyan problémákat, mint az európai országok titkosszolgálatai közötti minimális együttműködés, ami merőben megnehezíti a közös fellépést és bűnmegelőzést. A dokumentum kiáll a dublini rendelet mellett, melynek fennállása szerintük nem képezheti vita tárgyát. Az a cél, hogy annak továbbfejlesztésével csökkenjen az Európára nehezedő nyomás, valamint a legális európai bevándorlás szabályait világosak legyenek a jövőben.

Az előadás második fele a Bruegel Intézet keretei között született „Europe after Brexit: A proposal for a continental partnership” („Röttgen-paper”) javaslatát elemezte. A dokumentum egyfajta kontinentális partnerség bevezetésére tesz javaslatot továbblépésként a Brexit után. Kísérletet tesz az EU definiálására, és ezen keresztül keres megoldást az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli viszonyára. A szerzők úgy látják, hogy az EU jelenlegi együttműködési keretei nem tudják kezelni a kérdést. Javaslatuk egy új megoldás, a kontinentális partnerség bevezetése, amelyen keresztül a britek, és talán más, még nem EU-tagállamok is csatlakozhatnának az együttműködéshez. A javaslat szerint ez a viszont egyfajta kölcsönös önkéntességen és az ilyen módon partnerré válók önkéntes kötelezettségvállalásán alapulna. Hegedűs épp ezért nem tartja reálisnak, hogy Magyarország jelenlegi kormánya ilyen jellegű partnerségben részt venne, mivel önkéntes kötelezettségvállalásra lenne hozzá szükség.

Az előadó zárszavában úgy látta, az EU-n belül meg fog változni az együttműködés jellege. Azok az országok, amelyek kevésbé kezdeményezőek, kevéssé együttműködőek tagok maradnak ugyan, de idővel a periféria felé sodródhatnak. Ez a helyzet pedig Magyarországot különösen fenyegetheti.

Hallgasd meg az előadást!

Az előadás prezentációja: