Energetikai konferenciánk második szekciójában Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője előadásában a megújuló energiatermelésre történő átállás mellett érvelt, a Zöld Magyarország Energia Útiterv bemutatásának segítségével.
Előadásának bevezetőjében Jávor Benedek elmondta: a mai magyar energiapolitika meghatározó dokumentuma, a 2011-es energiastratégia elfogadásával a magyar kormány egy „atom-szén-zöld” forgatókönyvet választott, mellyel a kormányzat gyakorlatilag atomenergia alapúvá teszi a magyar gazdaságot. Az energiastratégiában a kiegészítő energiaforrások is többnyire fosszilisek, melyekhez csupán „kozmetikai jelleggel” járul hozzá egy alacsony mennyiségű megújuló energiatermelő kapacitás. A jelenleg is hatályos stratégia 2050-ig csupán mintegy 26%-os megújuló kapacitással számol a magyar villamosenergia-termelés, a széndioxid-kibocsátás terén pedig csupán 6%-os csökkentéssel számol, miközben „Európa dekarbonizálja magát”. Az EP-képviselő a stratégia kapcsán megjegyezte, a jelenlegi irányvonal számos fals állításra alapszik.
A képviselő hozzátette, az energiastratégia megalapozása 2010 előtt kezdődött meg, azóta pedig számos jelentős változás történt a globális energiapiacon. A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa eredményeképpen a nukleáris energia termelési költségei jelentősen megnőttek, míg – ezzel párhuzaosan – a megújuló energiatermelők költségei nagy mértékben alacsonyabbak lettek. Az energiapiaci változások mellett megváltozott politikai döntésekkel is számolni kell, melynek következményeképp a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglalt káros energia kibocsátás elleni küzdelem is fel fog gyorsulni. A képviselő szerint a külső körülmények jelentősen megváltoztak, ebből adódóan a jelenlegi magyar energiastratégia elvesztette aktualitását.
Az energiapiaci változások kapcsán Jávor Benedek kitért az energiafogyasztással kapcsolatos vitákra, a képviselő szerint a jövőben is csökkenthető Magyarország energiaigénye: 2011 és 2017 között Magyarország primer energiaforrások használatával sokkal kevesebb energiát használt el, mint azt az energiastratégia feltételezi. Napjaink energetikai kérdése, hogy a jelenre adaptálva milyen energiastratégiára van szüksége az országnak a globális változások tükrében, ennek ellenére a kormányzat továbbra is a paksi blokkok bővítését favorizálja – tette hozzá a képviselő.
Jávor Benedek szerint a paksi atomkapacitások bővítésének igenis van alternatívája. A képviselő az előadás során bemutatta az általa megrendelt – az Energiaklub és a német Wuppertal Intézet által készített – Zöld Magyarország Energia Útitervet, mely az atomenergia alapú stratégia mellett Magyarország esetleges megújuló energiaforrások alapján történő energiaforgatókönyvét is leírja.
A tanulmányra hivatkozva a képviselő szerint 2050-ig megvalósítható egy paksi bővítés nélküli magyar energiastratégia. Míg a jelenlegi stratégiával megmarad hazánk energetikai kiszolgáltatottsága, továbbra is fennáll az Oroszországtól való egyoldalú gazdasági függés, illetve elavult technológiák használatával zajlik az energiatermelés, a zöld forgatókönyv egy rugalmasabb szcenáriót vázol fel. Jávor szerint a zöld energiaútiterv mentén haladva, intenzív energiahatékonysági beruházásokkal a magyar épületállomány energiaigénye 2050-ig mintegy 40%-kal lenne csökkenthető, a közlekedési szektor energiafelhasználása pedig 30%-kal csökkenne. Míg a kormányzat csak kiegészítő forrásokként tekint a megújuló energiára, a zöld forgatókönyv alapján 2030-ra több mint 37%-os, 2050-re pedig több mint 80%-os részarányt lehetne elérni a megújuló források tekintetében. A képviselő hozzátette, hogy megfelelő mennyiségű hálózatfejlesztéssel, valamint az európai energiaunióban való részvétellel biztosítható a magyar villamosenergia igények kielégítése. Ami az esetleges átállás költségeit illeti, a képviselő elmondta, hogy a zöld modell esetében 30%-kos megtakarítással számolhatna Magyarország, továbbá sokkal rugalmasabban oszlanának el a költségek, mint a paksi beruházás esetén. Ha a paksi bővítés a beruházás folyamatában problémákba ütközik, a kormányzat nem lesz képes biztosítani a kiválasztott stratégiát, ugyanis nincs tartalékterv, illetve érvényben lévő háttértanulmány, ami katasztrófahelyzethez vezethet – mondta el konferenciánkon az EP-képviselő. A képviselő megjegyezte, hogy a kormány csupán a 4000 milliárd forintos alapköltségekkel számol, míg a kamatterhek, a rendszerszabályozási költségek, valamint a beruházás egyéb technikai költségei nincsenek megfelelően biztosítva.
Előadásának lezárásában Jávor Benedek a világban jelenleg végbemenő energiaforradalom jelentőségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem csak az energetikában vannak jelentős változások, hanem egy új ipari forradalommal számolhatunk. Miközben a magyar kormányzat mesterségesen akadályoztatja a megújuló technológiákat, a világ elmegy mellettünk, az ország nem építi meg azokat a kapacitásokat, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy az új politikai, gazdasági és társadalmi modellben biztosítva legyen az ország jövője. A képviselő felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy ebben a forradalomban a kormányok döntik majd el, milyen szerepet szánnak országaiknak: azon kormányok, amelyek felismerik az energiaforradalom jelentőségét, győztesen kerülnek ki belőle. Paks 2-vel a kormány Magyarország versenyképtelenségbe ruház be, ezzel pedig az igazi tragédia az, hogy a kormány nem hagy lehetőséget az országnak, hogy az lépést tartson a világban végbemenő változásokkal, ami az energiaforradalom nyertesévé tenné az országot, a költségeket pedig a társadalom fogja megfizetni, miközben nem volt beleszólása abba, hogy akarja ezt a beruházást vagy sem – zárta előadását az európai parlamenti képviselő.
Lapozza át Ön is Jávor Benedek konferenciánkon bemutatott prezentációját!
https://prezi.com/rean7pec9qhr/zold-magyarorszag-energia-utiterv/?utm_campaign=share&utm_medium=copy
