Energiaügyi konferenciánk politikai paneljére meghívást kapott Szél Bernadett is, aki előadása elején üdvözölte, hogy végre egy alapos társadalmi, politikai és szakmai vita indult el az országban arról, hogy milyen energiapolitikát akarunk Magyarország számára.
Előadása elején a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos aggályait ismertette. Kifejtette, hogy még a kormány által megrendelt Rothschild-csoport féle tanulmány szerint sem éri meg a paksi beruházás az országnak. Ehhez ugyanis az áram világpiaci árának a kétszeresére kellene nőnie, ami egyáltalán nem valószínűsíthető a jövőben. Hozzátette, hogy bár az Európai Bizottság állásfoglalása zöld utat adott a beruházásnak, az leírja, hogy ez egy soha meg nem térülő beruházás lesz.
Szél Bernadett elmondta, hogy tévhit arról beszélni, hogy Magyarországnak bármiféle áramellátási kockázatot jelentene a paksi beruházás elmaradása. Ezzel ellentétben valós kockázatot lát abban, hogy a paksi bővítés következményeként Magyarország, áramtermelésének 60-70%-kát egy helyre koncentrálja viszonylag hosszú időre. Szerinte józan ország nem csinál ilyet a 21. században, mivel ez nagyon jelentős sérülékenységet jelent az ország energiabiztonságának tekintetében. A koncentrálás helyett az energiaellátás decentralizálására, az áramtermelő kapacitások több központba való elhelyezésére kellene törekedni. Hozzátette, hogy alapvető törekvésnek kell lennie a biztonságos energiaforrások használatának, és mint 21. századi, zöld politikus ezt egyértelműen a zöld energiák használatától várja.
A zöld energiára való átállás megvalósítását 3 pillérben fogalmazta meg. Első pillérként említette a lakásfelújítások és az energiahatékonyság növelésének fontosságát. Hozzátette, hogy a kormánypárt 2010-es választási programjába szerepelt a lakásállomány teljes korszerűsítése 10 éve alatt, ami viszont nem valósult meg a gyakorlatban.
Másodiként említette a megújulok részarányának jelentős növelését. Példaként Németországot hozta fel, ahol 2050-re 80%-kos megújuló részarányt szeretnének elérni. Magyarország ambíciója ezzel szemben 2020-ra 14,6 %-ot ígér. A politikus szerint ennél jóval gyorsabb fejlődés szükséges, véleménye alapján 2035-re minimum 30%-os részarányt kellene és tudna is elérni az ország. Kiemelte, hogy a szélerőműveket Magyarországon tulajdonképpen betiltották az új szabályozással, ami indokolatlanul sok területen tiltja telepítésüket, valamint a napenergiát is adóval sújtják.
Harmadik pillérként említette az okos hálózatot és az okos mérést, amivel 10%-kos energiamegtakarítást lehet nyerni, nemzetközi tanulmányok alapján. Hozzátette, hogy ez nagyfokú energiatudatosságot igényel a lakosságtól és nagy erőfeszítést a politikától, viszont összességében nagyon megéri.
Előadása végén felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg üzemelő paksi reaktorok élettartam hosszabbítási vizsgálatai során fontos, hogy az egyes blokkokat külön-külön, nagyon alaposan vizsgálják. Befejezésül elmondta, hogy a zöld energiára való átállásnak nincs valós akadálya a 21. században, és ha most elkezdenénk, akkor elegendő idő állna rendelkezésre még a paksi atomerőmű leállást megelőzve.
