Az utóbbi években különösen nagy migrációs nyomás helyeződött Európára. A kontinenshez közeli geopolitikai instabilitás hatalmas méretű menekülthullámot indított el, amely váratlanul érte a lassan és megosztottan reagáló Uniót. Bár a jelenség nem új keletű, rengeteg feszültség és érdekellentét társul hozzá. Az EU és a tagállamok különböző megoldásai csak rövidtávon kezelték a helyzetet, azonban a probléma hosszútávon fent fog állni a következő években is. A globális ökológia, demográfiai folyamatokat figyelembe véve a migráció helyes kezelése Európa egyik legnagyobb kihívása a következő évtizedekben.
Az Európát érintő menekülthullám 2015-ben csúcsosodott, 1 321 600 menedékkérő érkezett az Unióba. Ez több mint duplája a 2014-es adatnak. A menedékkérők 28%-a szír, 14%-a afgán és 9%-a iraki volt. A három leggyakoribb nemzetiség jól mutatja, hogy a menekülthullámot leginkább a szír és afgán polgárháborúk okozták. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján a legtöbb menekült tengeri úton érkezett. Míg 2014-ben 216 ezer menekült érkezett ilyen módon, 2015-ben már 1 millió 15 ezer. A pontos adatokat az 1. ábra mutatja.
- ábra: A tenger felől érkező menedékkérők száma Európában
Forrás: UNHCR, The UN Refugee Agency
A menekültek többsége Görögországban lépett az Unió területére és haladt tovább a balkáni útvonalon célországába, ami többnyire Németországot jelentett. 2016 tavaszán azonban leállt a menekültáradat a balkáni útvonalon, aminek oka az EU és Törökország között kötetett egyezmény, amelynek értelmében Törökország visszatartja az EU-ba irányuló illegális bevándorlást. A szír polgárháború azonban továbbra is folytatódik és érkeznek Törökországba az emberek, jelenleg közel 3 millió regisztrált menekült van az országban. Mivel az egyezmény nem áll erős lábakon, illetve az Unió és Törökország viszonya is egyre hűvösebb, így a kontinensnek fel kell készülnie, hogy a közeljövőben is kiújulhat a menekültválság.
A balkáni útvonal révén 2015-ben Magyarország is érintetté vált a menekültválságban, mint tranzitország. 2015 szeptember és októberében már volt, hogy naponta több mint 8 ezer menekült lépte át a magyar határokat. Október 17-én azonban a szerb után, a horvát határon is életbe lépet a jogi és fizikai határzár alkalmazása, ami után a határon elfogott migránsok száma napi 50 alá csökkent és jelenleg, 2017-ben is napi 25 alatt van ez a szám. A magyar határon felállított kerítés európai szinten a problémát természetesen nem oldotta meg, a menekülthullámot a szomszédos Szlovénia felé terelte, ahol egyik napról a másikra napi, több mint 12 ezer menekült jelent meg. A 2016-os EU-török egyezmény után azonban a szomszédos országokban is lecsökkentek a menekültszámok.
A határok fizikai lezárása nagyon költséges eszköz volt a magyar kormány számára. A déli határzárhoz kapcsolódó kiadások összege – Kovács Zoltán kormányszóvivő állítása alapján – jelenleg már 284 milliárd forintnál jár. A kormány elhívatott a kerítés alkalmazása mellett, ezt mutatja a második védvonal építése is, ami 38 milliárd forint kiadást jelent. A kormány ezt teljes egészében saját forrásból fizeti, hiszen a kerítés építésére az EU nem ad támogatást.
A menekültválság nagyon különbözően érintette a tagállamokat. A menekülthullám célpontja két, három ország volt, sok államon csak áthaladt a tömeg, míg sok ország teljesen távol esett az útvonalaktól. A politikai pártok is próbálták saját népszerűségük növelésére felhasználni a válságot. Mindezek azt eredményezték, hogy az európai közvélemény nagyon megosztott a kérdéssel kapcsolatban. A Pew Research Center (2016) felméréséből összességében egy a menekültekkel kapcsolatos negatív véleményklíma rajzolódik ki. Bizonyára az utóbbi évek terrortámadásainak hatására is, az európaiak nagy aránya tekint veszélyforrásként a szír és iraki menekültekre. Különösen nagy ez az arány Lengyelország, Görögország, Olaszország és Magyarország esetében. A célországnak számító Németország és Svédország esetében azonban sokkal kevesebben gondolkodnak így. A felmérés alapján arányaiban kevés európai gondolja, hogy a sokszínű társadalom jobb hellyé teszi országát és vannak országok (Görögország, Olaszország), amelyek estében a megkérdezettek nagy aránya gondolja úgy, hogy a sokszínű társadalom kifejezetten rosszabb hellyé teszi lakhelyét. Amiben viszont nagy egyetértés mutatkozik az az, hogy az EU rosszul kezelte menekültválságot, ami szintén mutatja, hogy ez egy megoldatlan kíhivás egyenlőre a kontinens számára. (A felmérés pontos statisztikái ábrákkal itt érhető el.)
Bár az utóbbi két év migrációs kérdését főleg a szíriai és az afgán háborúk menekültválsága okozta, valójában egy hosszú távú és globális tendenciáról van szó: az országukat elhagyók száma folyamatosan növekszik az utóbbi évtizedben. Az ENSZ adatai szerint 2015-ben 244 millió ember élt más országban, mint ahol született, ami 41%-os növekedést mutat 2000-hez képest. A 2. ábrából kiderül, hogy az Európába bevándorlók száma a legmagasabb, azonban az emberek körülbelül fele a kontinensen belül váltott országot.
- ábra: A nemzetközi bevándorlók száma érkezési területük alapján, 2000-2015
Forrás: UN: Trends in international migration (2015)
A nemzetközi migrációt érdemes a népességszám változásokkal együtt vizsgálni. Magyarországon már jelenleg is csökken a népesség, valamint folyamatosan öregedik el a társadalom, és ez a következő évtizedekben a kontinens egészére is igaz lesz. Az ENSZ által készített 3. ábrán jól látható, hogy Európa esetében a becsült népességszám-változásokat a bevándorlók sem képesek ellensúlyozni. (A kék vonal mutatja a migráció nélküli népességszám-változásokat, míg a zöld vonal figyelembe veszi a becsült migrációs hatást is.) Ehhez képest Afrikában az elvándorlások ellenére továbbra is erőteljes ütemben fog növekedni a népesség. Az európai társadalom elöregedését a betelepülők növekedése enyhíti, hiszen a bevándorlók között arányaiban magas a munkaképesek száma. A kontinensen 2015-ben 100 munkaképes korúra 26 idős ember jutott; a becsült adatok alapján azonban ez a szám 2050-ben 48 fő lesz, bevándorlók befogadása nélkül pedig 51. Pusztán demográfiai okokból tehát Európának nagy szüksége van a bevándorlásra.
- ábra: Az aktuális és a becsült népességszám változások 5 éves periódusokban (2000-2050), 2015-től migrációval és migráció nélkül
Forrás: UN: Trends in international migration (2015)
A becsült bevándorlási számok azonban jelentősen megnövekedhetnek a jövőben: a háborúk mellett ugyanis óriási hatást gyakorolnak a globális jövedelmi egyenlőtlenségek, valamint az ökológiai változások is. Az ENSZ adatai szerint jelenleg a világ 1/8 része él extrémen szegény körülmények között, és közel 800 millió ember nem jut elégséges mennyiségű élelemhez. A vízhiány még ennél is égetőbb probléma lehet az elkövetkezendő években, ugyanis a jelenség jelenleg két milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések alapján növekedni is fog. 1998-ban 36 országot érintett a probléma, míg 2011-ben már 41-et. Egy terület vízhiányosnak tekinthető, ha az édesvízkivonás mértéke az elérhető édesvíz készlet százalékában 25% felett van. Észak-Afrika esetében ez az arányszám 96%!
További nehézséget okoz a globális klímaváltozás, mely felgyorsítja a környezeti problémákat, és így közvetve a migrációs folyamatokhoz is hozzájárul. Bár a tavaly megrendezett párizsi konferencia arra volt hívatott, hogy megoldja az egész bolygót fenyegető problémát, az ENSZ adati szerint az országok üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó vállalásai nem elegendőek a felmelegedés növekedésének 2 °C alatt tartására. Ahhoz, hogy ez a cél hosszútávon teljesüljön 2030 után az országoknak egy sokkal drasztikusabb változtatásra lesz szükség az üvegházhatású gázok csökkentésében.
Összességében tehát, a polgárháborúk okozta menekülthullám előtérbe helyezte Európában a menekült és migrációs kérdést, azonban az EU nem tudta egységesen és hatékonyan kezelni a helyzetet. A magyar kormány egy költséges fizikai határzárral terelte át a problémát a szomszédos országok felé, amely nem jelent megoldást európai szinten. A jelenlegi állapotot biztosító EU-török egyezmény sem oldja meg véglegesen a helyzetet. Hosszútávon és globálisan vizsgálva a nemzetközi migrációt azt láthatjuk, hogy jövőben még inkább számítania kell a növekvő európai bevándorlásra, hiszen az ökológiai és demográfiai jövőkép egyértelmű. A kérdésben jelenleg megosztott Európának –ismerve demográfiai folyamatait – mielőbb meg kell találnia a helyes utat a jelenség kezelésében.
