Konferenciánk politikai paneljének első résztvevője dr. Harangozó Tamás, a Szocialista Párt országgyűlési képviselője, valamint a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke volt. Egyetértett a szakértőkkel abban, hogy a migráció generációkon át fogja meghatározni az európai polgárok életét, illetve ismertette az MSZP álláspontját a kérdésben.

Előadását azzal kezdte, hogy a schengeni övezet megőrzésének és védelmének érdekében a migrációs kihívásokkal szemben az Európai Uniónak, valamint Európa polgárainak együttesen kell megoldásra jutniuk. Szerinte a mai médiaviszonyok alapján az MSZP véleményét csak Kósa Lajostól ismerik az emberek, miközben teljesen világos álláspontokat fogalmaztak meg, melyet a következőképp foglaltak össze 2015. szeptember 21-én:

  • a Dublin III rendeletet fel kell függeszteni, mivel minden felelősséget a külső tagállamokra hárít, és mára nyilvánvalóan alkalmazhatatlanná vált,
  • az unió ne csak pénzügyi támogatást nyújtson, hanem személyzeti, szervezeti segítséggel vegyen részt a külső határok védelmében,
  • alakítsanak ki közös menekültügyi rendszert, amelynek keretében közös menekültügyi szervezet létrehozásával, közös eljárási és finanszírozási szabályok alapján szervezze meg és biztosítsa a menedékkérelmekkel kapcsolatos teendőket,
  • hozzanak létre nagykapacitású regisztrációs központokat,
  • nyújtsanak segítséget a tranzitországoknak,
  • biztosítsák a menekülttáborokban a normális élet feltételeinek megteremtését,
  • a célok elérése érdekében az unió tagállamai hozzanak létre közös pénzügyi alapot.

Harangozó Tamás elmondta, hogy ezeket az MSZP által felvázolt pontokat a 2015 őszén tapasztalt őrületben meg se hallgatták. Hozzátette, hogy szerinte a témában hangoztatott szélsőséges vélemények mindkét oldala ugyanolyan lehetetlen álláspont – az is, aki előzetes ellenőrzés nélkül a lakásába engedné a menekülteket, és az is, aki összemossa a menekült és a migráns fogalmát, majd gyűlöletkampányt folytat ellenük. Az utóbbival a kormány nem megfelelő hozzáállására célzott, akik ezzel a lépésükkel kiengedték a szellemet a palackból, melynek következményeként Magyarországon elburjánzott az idegengyűlölet – emiatt a Fidesszel még akkor se lehet együttműködni, ha egyébként bizonyos részkérdésekben adekvát válaszokat adtak. Azért, hogy a magyar állampolgárokban ekkora kereslet és igény van az ellenségeskedésre, a magyar kormányt irgalmatlan felelősség terheli.9

A kvótarendszer kapcsán annyit fűzött hozzá, hogy bármit is kommunikál a kormány, erre Orbán Viktor már rábólintott, és aláírta, így nem lehet róla vita. Hozzátette, az MSZP szerint a menekültek elosztása már csak záróköve lehet egy új rendszernek, és semmiképp se egy kezdő lépés – ebből következik, hogy ők soha nem támogatták a kvótarendszert.

Tálas Pétert idézve megerősítette, hogy a migráció generációkon át fogja meghatározni az emberek életét, így megoldására stratégiai döntések kellenek. Szerinte Orbán Viktor már 2014-ben is hallhatta, hogy milyen következmények várhatóak, azonban a politikai vagy polgári szereplők kihagyásával gyűlöletkampányba kezdett, így egyértelművé tette, hogy nem kíván velük együttműködni. A külső határok védelme csak pillanatnyi válságkezelésnek tekinthető, és Európának előbb vagy utóbb el kell dönteni, hogy milyen megoldást hajt végre a migráció kezelésére, illetve ezt a schengeni övezet összetartásán keresztül kívánja-e véghez vinni.