A schengeni övezet jövőjéről, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesttel közösen szervezett konferenciánk politikai paneljének résztvevője volt Szent-Iványi István, volt ljubljanai nagykövet, a Magyar Liberális Párt képviseletében.
Előadását a liberálisok és a migrációspolitika hazai összefüggéseinek tisztázásával kezdte: annnak ellenére, hogy a magyar kormányzat egy negatív karikatúraszerű képet festett fel a liberálisok migrációval kapcsolatos politikájáról, Szent-Iványi István elmondta: az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nagyon világos menekültpolitikai állásfoglalást fejtett ki 2015-ben: a menekültek problémáit a helyszínen, rögtön kell kezelni, a menekültek átvilágítását és kiválasztását minél előbb el kell végezni, továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni a már itt lévő menekültek integrációjára. Az előadó szerint a liberálisok soha nem támogatták a korlátok nélküli, tömeges méretű bevándorlást, ugyanakkor a humánus, emberséges menekültpolitikát igen.
A menekültellenes politikai állásfoglalásokkal kapcsolatban a volt nagykövet megjegyezte: a menekültek ellenségeinek az a célja, hogy a menekültek és a bevándorlók egy platformon szerepeljenek az európai közvélemény szemében. A befogadás ellenzői olyan képet szeretnének festeni a menekültekről, amelyet a közvélemény széles körben elutasít annak érdekében, hogy a menekülteknek járó védelmet is meg tudják vonni adott esetben.
„A magyar kormány politikája nem a kerítés, hanem a kerítésbe vezetett áram” – Szent-Iványi István ezekkel a 
szavakkal utasította el az Orbán-kormány menekültpolitikáját. A politikai vitákra utalva hozzátette, hogy a liberális körökben is vannak olyan gondolkodok, akik féltik az európai, liberális gyökerű vívmányokat a menekültektől, ugyanis számos területen jelentkeznek társadalmi eltérések, például a szekularizációról kialakult kép területén, ugyanakkor a menekültekkel szemben megjelent uszítás és kegyetlenséget valamennyi liberális gondolkodó elutasítja. A kormányzati intézkedéseket bírálva elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja nem a menekültekről, hanem a belpolitikáról szól. Magyarország érdemileg nem járult hozzá a válság megoldásához: a kormányzat ezrével küldte tovább a menedékkérőket, nem mutatott szolidaritást a többi európai tagállammal szemben.
A schengeni övezet jövőjét illetően az előadó megjegyezte, hogy a menekültválság felszínre hozta az övezet korábban nem ismert gyengeségeit, ennek oka pedig hogy „nem volt stressz-teszt” – az övezet működését semmilyen nagyobb kihívás nem tette próbára korábban, menet közbeni változtatásokat eszközölni pedig politikailag nehéz kivitelezni. Az előadó szerint a schengeni övezetbe fektetett bizalom alaponsan megingott, melynek elsődlegesen két oka van: politikai okok miatt megbomlott az Európai Unió tagállamai közötti bizalom, továbbá vannak egyéb speciális, tagállam-specifikus problémák és hiányosságok, ezek között említette a moszkvai magyar nagykövetség korábbi vízumbotrányát, valamint a kormányzat által kiadott letelepedési kötvényeket is, melyeket minden komolyabb nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül adtak ki, aláásva a zónába vetett bizalmat, ugyanakkor hozzátette, más országok is visszaéltek a rendszer előnyeivel.
Szent Iványi István előadása végén kiemelte, hogy a schengeni rendszer jövője szoros összefüggésben van az Unió jövőjével. Napjainkban egy olyan jövőkép körvonalazódik, amelyben a kétsebességes Európa és a mini-Schengen koncepció is része a politikai vitáknak, amely nem lenne előremutató az Unió, különösképpen pedig Magyarország számára. A volt nagykövet szerint meg kell óvni a schengeni övezettet, mivel ez a közös európai együttműködés egyik legnagyobb vívmánya, gazdasági szempontból pedig még inkább jelentős. A valódi kérdés az, hogy Magyarország tud-e olyan lépéseket tenni, amivel helyreállítja a zónába, valamint – politikailag – az országba vetett bizalmat.
