Pulai András, intézetünk igazgatójának írása eredetileg Facebookon jelent meg 2020. március 14-én.

A digitális közoktatás sikere sok tényezőtől függ. A tanárok, a diákok, a szülők hozzáállásától, a rendelkezésre álló fizikai infrastruktúrától, a kialakított gyakorlatoktól, a rendelkezésre álló digitális tananyagtól és a kormányzati szándéktól.

Ez utóbbiban az elmúlt pár órában 180 fokos fordulat volt, de felmerül a kérdés, hogy 48 óra elég-e kb másfél millió főt érintő alrendszer (amiből 1.2 millió a diák) átállítására.

Ennek a megítéléséhez a 2018-ban végzett és 2019 márciusában publikált EU-s felmérés adja a legfrissebb támpontot. Több tucatnyi alapadat hozzáférhető itt.

Hadd emeljek ki pár adatot. (Mindegyik ábrán általános iskola = felső, középiskola = alsó ábra.)

1) A digitálisan magas szinten csatlakozó iskolák aránya bőven 20% alatt van mind az általános, mind a középoktatásban. Ezzel mindkét iskolatípusban egyértelműen az EU átlag alatt vagyunk, a 23. helyen állunk a vizsgált országok körében.

A képen a következők lehetnek: csíkok

2) Fontos szempont az oktatás digitális intenzitása, azaz, hogy hány órát tartanak tanárok digitálisan. Ebben általános iskolában az utolsó előtti helyen áll Magyarország, középiskolában pedig az utolsó helyen.

A képen a következők lehetnek: szöveg

3) A digitálisan aktív, magabiztos, és támogatott tanárok aránya szintén az EU átlag alatti mindkét iskolatípusban, bár itt kisebb a lemaradásunk mégis az utolsó harmadban vagyunk. Így is 20 százalék alatt van a digitális világban könnyedén eligazodó tanárok aránya. (Hasonló a helyzet egyébként a diákok esetében is.)

A képen a következők lehetnek: szöveg

4) Iskolai digitális tananyagok és bevett tanítási gyakorlatok terén szintén az utolsó harmadban vagyunk. A hazai általános- és középiskolák kevesebb mint 10 százalékban van jelen magas szinten a digitális tananyag és alkalmazott gyakorlat.

A képen a következők lehetnek: szöveg

És persze ezek az országos átlagot mutató számok, amelyek hatalmas regionális eltéréseket takarhatnak el. Lehetnek majdnem teljesen digitális (általában nagyvárosi) iskolák, és a technológiát nem használó (általában kistelepülési) iskolák is.

Sok más tényező is fontos a digitális oktatás sikeréhez, sajnos nem túl jó a kiinduló helyzetünk. Persze egy ilyen helyzet – ha úgy tetszik, kényszer -, mint ami előállt sokat tud változtatni a kialakult rutinokon.

További EU-s összehasonlító adatok, és a magyar összefoglaló jelentés itt található: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/2nd-survey-schools-ict-education