A hírlevelet a böngésződben is olvashatod!
Meghívó:
Az egyetemek vesszőfutása Magyarországon

A Progress Alapítvány legújabb vitaestje, "Az összeomlás forgatókönyvei" rendezvénysorozat keretében

Időpont: 2023 február 16 (csütörtök) 17.00 óra
Helyszín: Terézvárosi Művelődési Ház, I. emeleti terem (1067, Eötvös utca 10).

Résztvevők:

Felkért vitapartnerek: Berényi Eszter, Deák Dániel, Kenesei István, Polyák Gábor
Vitavezető: Fleck Zoltán

Az Orbán-rezsim és az EU jogállami vitájában az utóbbi hetekben előtérbe került az egyetemi autonómia hiánya és az egész magyar felsőoktatás válságának a kérdése annak kapcsán, hogy a rezsim által gyarmatosított alapítványi egyetemeket az EU kizárta az Erasmus és a Horizont uniós programokból. Ez a téma valósággal berobbant a magyar közvéleménybe, hetek óta komoly viták folynak arról, hogy ilyen hatással járt a szervezeti autonómiák elvesztése az oktatás és a tudomány minőségére, és milyen kellene legyen egy korszerű magyar egyetem a XXI. század Európájában. Az egyetemek és a demokrácia összefüggéseinek témakörében rendezni kell a felsőoktatás és a kutatás tartós válságával kapcsolatos problémákat, mertegy demokratikus újjáépítésnek számolnia kell az oktatás szervezeti, szabályozási és gazdasági rendszerének újragondolásával. Sem stabil demokrácia, sem integrált társadalom, sem versenyképes gazdaság nem képzelhető el a tudás jelenlegi rendszerszerű leértékelése mellett. A 2010 előtti sodródást és az Orbán-rezsim kulturális lepusztulását csak egy határozott modellváltással lehet meghaladni a tudásalapú gazdasági fejlődés irányában, ami feltételezi az egyetemi oktatás és a tudományos kutatás teljes autonómiáját.
KÖVESS MINKET FACEBOOKON!
Nekünk tetszett

 
"Merre tart Magyarország? Mik a magyar külpolitika kilátásai, van-e esély javítani az ország elszigeteltségén és visszanyerni a partnerek bizalmát? Abból az alkalomból beszéljük ezeket meg HetiVálasz podcastunkban, hogy Magyarország egy újabb fontos eseményen, a hétvégi cseh elnökválasztáson állt látványosan a vesztes jelölt oldalára. Műsorunk vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének oktatója. A kérdezők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs." - via valaszonline.hu

A 2022-es évet végigkísérte az uniós támogatások körüli bizonytalanság. Az uniós jogállamisági kifogások miatt több ezer milliárd forintnyi uniós támogatáshoz nem fér hozzá egyelőre az ország. Az uniós pénzeső kapcsán azonban kevesebb szó esik ezeknek a pénzeknek a hasznosulásáról. A g7 cikke bemutatja, mennyire rosszul működik a magyarországi uniós támogatások elosztása. - via g7.hu

Közel 4 százalékkal csökkent a hazai üzletek forgalma decemberben az egy évvel korábbihoz képest a statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint. A kiskereskedelmi forgalom ilyen mértékű visszaesése egyáltalán nem általános. Ennél nagyobb mértékű csökkenésre csak a 2008-as válságot követően, illetve a koronavírus járvány komolyabb lezárást hozó hónapjaiban volt példa. Akadt azonban egy olyan terület, ahol még ezekben az időszakokban sem láttunk hasonló zuhanást.  - via g7.hu
Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket?

Vizsgálatot követelnek az oroszok: Amerika állhat az Északi Áramlat felrobbantása mögött?
(Portfolio)


Nemzetközi vizsgálatot kellene indítani az Északi Áramlat gázvezetékeinél történt robbanások ügyében Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró blogbejegyzése alapján - mondta Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök csütörtökön. - via portfolio.hu


Seymour Hersh, Pulitzer-díjas amerikai újságíró szerdai cikkében azt állítja, az Északi Áramlat gázvezetéknél történt robbantásokat az Egyesült Államok szervezte meg és hajtotta végre. - via seymourhersh.substack.com

Mindössze egyetlen névtelen forrás elmondása támasztja alá állítását Seymour Hersh. Ez merőben szokatlan ilyen horderejű ügyeknél. Hogy miért kelt ekkora feltűnést egy látszólag gyenge lábakon álló cikk? Itt jön a képbe, hogy ki a szerző, és hol jelent meg a cikk. - 
via 444.hu


"Az orosz-ukrán háború kitörésekor szinte mindenki az orosz hadsereg gyors győzelmét jósolta. Mára az általános vélekedés az, hogy Oroszország kudarcot fog vallani. Miért nem tud egy atomhatalom könnyedén diadalt aratni, a történelem során nem először, egy regionálisnak tűnő háborúban, lényegesen kisebb katonai erővel szemben? Érvényesül-e még a katonai jog és morál? Létezhet-e egyáltalán igazságos háború? Boda Mihály hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője és Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, az intézmény docense válaszolt kérdéseinkre."  - via nepszava.hu

Az első és a második világháborút sok értelmiségi és politikus "európai polgárháborúnak" tekintette. Az európai egyesülés folyamata egy széles körben elterjedt nézeten alapult: soha többé háborút Európában. A Nobel-békedíj elismerése, amelyet 2012-ben az Európai Uniónak ítéltek oda, amiért a háború kontinensét a béke kontinensévé változtatta, ma már indokolatlannak tűnik. Akárhogy is ér véget az ukrajnai háború, egy új vasfüggöny fog következni, hacsak az EU nem teljesíti "geopolitikai" céljait. - via socialeurope.eu

Az alacsony adók, a privatizáció és a csökkentett munkavédelem alááshatja Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen. - via prospect.org

Csütörtökön közölt adatok szerint Törökországban eddig 16 ezer ember, Szíriában pedig több mint 3100 ember esett áldozatul azoknak a 7,8 és 7,5-ös erősségű földrengéseknek, amelyek hétfőre virradó éjjel és hétfőn reggel rázták meg Dél-Törökországot és Észak-Szíriát. A sebesültek száma több tízezerre tehető, több ezer épület omlott össze, súlyosan sérült számos kritikus fontosságú infrastruktúra is. Annak, hogy ennyi áldozatot és ilyen mértékű pusztítást okoztak a földrengések, jól körülírható társadalmi okai is vannak. - merce.hu

Több mint 15 évnyi válság után - az Alkotmányszerződés elutasításától kezdve a pénzügyi válságon át a Brexitig - Brüsszel már nem tűnik a lehetőségek és a szolidaritás helyének, hanem a megszorítások, az egyenlőtlenség és a növekvő különbségek szinonimájaként tekintünk rá, a széthúzó szuverenitással szemben. A 2019-es európai választások és az ennek eredményeként létrejött von der Leyen-bizottság azonban olyan fordulópontot jelentett, amely megfordította a kilátásokat. - via progressivepost.eu

Annak ellenére, hogy a Fidesz a negyedik választást nyerte kétharmaddal, a szavazótáboruk térbelisége teljesen átalakult. A Modern Geográfia folyóiratban megjelent tanulmány bemutattja mind a Fidesz, mind az ellenzéki pártok szavazóbázisainak változásait. Míg a gazdaságilag kiszolgáltatottabb rétegeket meg tudta magának nyerni a Fidesz, addig a fejlettebb területekről nem vesztett, de nem is szerzett szavazatot. Ezzel szemben az egyesült ellenzék támogatása sokkal inkább a korábbi baloldali pártokéhoz hasonlatos, és nem egy valamilyen integrált és kevésbé megosztó társadalmi bázis. 
Twitter
(c) 2022., Millennium Intézet
Regisztrációját bármikor módosíthatja a www.millenniumintezet.hu címen. Adatvédelmi nyilvántartási számunk: NAIH-98423/2016.
Leiratkozás    |    A hírlevelet a böngésződben is olvashatod!