Andor László (intézetünk tanácsadó testületének elnöke) által az UniCredit által szervezett Európa Klub eseményen tartott előadásáról a portfolio.hu tudósított. Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és…
Andor László (intézetünk tanácsadó testületének elnöke) írása a vg-hu-n jelent meg. Az Európai Unió egységének és stabilitásának egyik legfontosabb pillére a kohéziós politika. Ezt a magától értetődő, már-már közhelyes megállapítást meg is spórolhatnánk, ha nem lenne ennyire rossz a csillagállás az EU kohéziót szolgáló pénzügyi eszközei számára. A baljós jelek nap mint nap…
Forgács Imre, intézetünk tanácsadó testületi tagjának írása a nepszava.hu-n jelent meg. Csak az utóbbi néhány évben vált nyilvánvalóvá, hogy az Európai Unió jövőjét a mohóság, kicsit udvariasabban: a fenntarthatatlan elosztási viszonyok is fenyegetik. A gazdag Németországban például régóta elhiszik a politikusoknak, hogy a görögök hatalmas államadóssága csak a lustaságuk következménye. A valóság ezzel szemben…
Galgóczi Béla írása a Social Europe oldalán: A pénzügyi válság véget vetett a szegényebb, közép- és kelet-európai uniós tagállamok (EU11, vagyis Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia – 2004; Bulgária és Románia – 2007, Horvátország – 2013) nyugati bérszintekhez képesti felzárkózásának. Az alábbi ábra az EU11-országok béreinek nominálkompenzációját mutatja a fejlettebb…
Forgács Imre (intézetünk tanácsadó testületi tagjának) írása a nepszava.hu-n: A parlamenti demokrácia klasszikus elmélete azt feltételezi, hogy a társadalmi nyilvánosság csakis a közjó szolgálatában állhat. A „nyilvános okoskodás” színterei (pártok, szabad sajtó, érdekképviseletek) hivatottak arra, hogy közvetítsék a választói csoportok véleményét a politikai döntéshozók számára. A parlamentben a képviselők „okos gyülekezete” elméletileg mindezek…
Daniel Gros írása a socialeurope.eu-n: Az illiberális demokráciák felemelkedése Európában korunk egyik leginkább vészjósló politikai trendje. Ezen rendszerek jellemzően egy vezető köré irányulnak, aki a fékek és ellensúlyok felülírásával vagy eltörlésével erősíti meg a hatalmát. Oroszországban Vlagyimir Putyin, Törökországban Recep Tayyip Erdogan és Magyarországon Orbán Viktor ennek a jelenségnek a három legláthatóbb manifesztációja….
Maria Alessandra Antonelli és Valeria De Bonis írása a Social Europe oldalán: Az Európai Uniót nemzeti szinten különböző szociális politikák jellemzik (habár a különbségek már kevésbé annyira elhatárolhatók, mint a korábbi évtizedekben). Az északi országok rendkívül nagy összegeket költenek szociális kiadásokra (Dániában, Finnországban és Svédországban a GDP körülbelül 30 %-át), míg a kontinens…
Bartha Attila (intézetünk tanácsadó testületi tagjának) elemzése a vg.hu-n: A napokban közzétette első becslését az Eurostat az EU-tagországok 2016-os demográfiai folyamatairól. Az általános kép megegyezik az utóbbi évek népesedési trendjeivel: miközben a nyugat-európai és az észak-európai országok népessége jellemzően nő, addig az unióhoz az utolsó másfél évtizedben csatlakozó közép-európai tagállamok lakossága általában csökken….
Simon Wren-Lewis írása a Social Europe oldalán (fordította: Istrate Dominik): A héten egy érdekes vitának lehettünk tanúi Martin Sandbu és Philippe Legrain között abban, hogy a német folyó fizetési mérleg (FFM), 2000-es hiány óta a GDP-t 8 %-kal meghaladó értékre nőtt vajon probléma-e a világgazdaságnak vagy éppen a globális növekedés húzóereje. Hogy…
Andor László írása az esharp.eu-n: A Brexit és az uniós költségvetési politika Költségvetési szempontból a Brexit egy nettó befizetőt vezet ki az Európai Unióból. Matematikailag ez azt sugallja, hogy ez szükségszerűen egy kisebb uniós költségvetéshez és a közös európai politikák alacsonyabb finanszírozásához vezet. A költségcsökkentés mellett sürgősen meg kell találni a…
