Az Európai Unión belüli szabad mozgás a szövetség egyik legnagyobb vívmánya. A schengen zóna léte önmagában kifejezi az EU népeinek egymás iránti bizalmát, nyitottságát és érdeklődését. Magyarország idén egy évtizede a zóna tagja. Lehetetlen túlértékelni azokat az előnyöket és hasznokat, amelyeket a magyarok és az EU más országbeli polgárai élveznek a zóna tagjaiként.
Az utóbbi két év migrációs nyomása elnehezítette a zóna mindennapjait. A szíriai polgárháború okozta menekültkrízis nyomán terjedő szkepticizmus, a feltámadó nativizmus, a demagógia megerősödése kihívás elé állítják az EU egészét a szabad mozgás fenntartása érdekében. A szabad mozgás jelentette gazdasági növekedés, fejlődés és jólét haszna messze meghaladja a menekülthelyzet kezelésére fordítandó erőforrásokat, mégis széles körben szedi áldozatait a félelem a változásoktól. A következő évtizedek demográfiai folyamatai, a klímaváltozás okozta népmozgások, a régiók közötti különbségek nyomán azonban tudható, hogy készülnünk kell a változásokra.
Mit célszerű tennie az EU és a tagországok vezetésének a következő évtizedek várható változásai közepette? Milyen trendek várhatók, és milyen politikákkal érdemes Európa polgárait felkészíteni minderre? Segítik-e a ma tapasztalható tagállami migrációs politikák az alkalmazkodást? Miben érdekelt minden európai polgár, aki jobb életet akar magának és gyermekeinek? Hogyan tartható fent a schengeni térség?
A Friedrich Ebert Stiftung és a Millennium Intézet következő, közös konferenciáján ezekre a kérdésekre keressük a választ.
