Az Európai Unió folyamatosan fejlődő projekt. Működésének lényege a változás, az alkalmazkodás és a továbbfejlődés. Természetes, hogy újra és újra eltérő, akár ellentmondó javaslatok, ötletek is napvilágot látnak, eltérő értékrendek más megoldásokat hoznak ugyanazokra a problémákra.

Az Európai Unió következő fejlődési szakaszáról szólt a Millennium Intézet harmadik konferenciája. A találkozón nemzetközi politikai szakértők, Magyarország volt európai biztosai, külügyminiszterei, államtitkárai mutatták be hogyan látják most a következő időszakot. A találkozó első, “Az EU 10 év múlva: Integráció, szétcsúszás, vagy harmadik út?” című blokkjában felszólalt Arató Krisztina, az ELTE oktatója, Martin József Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Transparency International Magyarország igazgatója, Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság kutatója, valamint Feledy Botond, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, a Kitekintő alapítója.

A konferencia második, “Lehet-e bűnbak helyett pozitív jövőkép az EU?” című blokkjában Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, egyetemi oktató, Balázs Péter korábbi európai biztos és korábbi külügyminiszter, Göncz Kinga korábbi külügyminiszter és európai parlamenti képviselő, valamint Prőhle Gergely, Magyarország volt berlini, majd berni nagykövete, és az EMMI volt helyettes államtitkára foglalta össze meglátásait.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU jövőjét nem lehet leegyszerűsítő, dichotómiával operáló diskurzus mentén felfejteni. A “nemzetállam” vagy “föderáció”, “értékközösség” vagy “érdekcsoport” elvont és felszínes kategóriái mögött színes, sokrétű realitás húzódik. A változás folyamatos, így az EU jövője nem egyszeri, “mindent eldöntő” nagy ügyeken, hanem az intézményrendszer egészének minőségén múlik. Az EU teljesítményén kell javítani ahhoz, hogy az unió legitimációját érő természetes kihívásokat kezelni lehessen.

Szükség van az EU-ról szóló ismeretek jobb és befogadhatóbb terjesztésére. Ma az intézményrendszer nem tesz eleget annak érdekében, hogy Európa polgárai ismerjék működését, felismerjék mindennapi életükben annak előnyeit, hozadékát, továbbá nem vesz részt belpolitikai vitákban sem. Így az egyes tagállamok belpolitikai csatározásaiban az Unió könnyen válik távoli bűnbakká, akár úgy is, hogy az adott tagállami kormányok és politikusok az EU által nyújtott eszközök előnyeit sajátjukként mutatják be.

Az EU 10 év múlva: Integráció, szétcsúszás, vagy harmadik út? blokk előadásai

Lehet-e bűnbak helyett pozitív jövőkép az EU? blokk előadásai

 

Hallgassa vissza a konferencia összes előadását!

Az EU kiváló szintje lehetne számos, a kontinenst érő kihívás kezelésére, ugyanakkor ehhez sokszor nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközei és erőforrásai. Így miközben az európai polgárok többsége támogatja, hogy az EU irányítsa többek között a migrációból, munkanélküliségből, környezetszennyezésből, felmelegedésből adódó kihívások megoldást, addig erre nincs valódi lehetőség, de az ebből adódó elégedetlenséget a tagállamok politikusai az EU absztrakt szintje felé irányítják. Erre a helyzetre két megoldás kínálkozik. Az egyik lehetőség, hogy EU leépül, ezzel lemondva a regionális szintű problémakezelés lehetőségéről. Ennek következtében koordinálatlan, állami szintű ötletek, megoldások lépnének életbe, akár az államok egymás rovására megvalósuló akcióival, így végül a teljes kontinens versenyképességét és élhetőségét erősen erodálva. A másik lehetőség, hogy az EU államai több erőforrást koncentrálnak, így lehetőség nyílik méretgazdaságos és vállalható európai intézmények kiépítésére a problémás területeken.

Több felszólaló kiemelte, hogy az EU belső problémáin túl komoly külső kihívások is érik, mint Oroszország nagyhatalmi törekvései és az arab tavasz utáni állami átalakulások. Csak akkor reális, hogy az EU ezeken a területeken sikeresen lépjen fel, ha egységesen, több erőforrás felett rendelkezve teheti ezt meg.

Ami Magyarországot illeti, közvélemény-kutatási adatok alapján kijelenthető, hogy az EU továbbra is népszerű, az aktuális magyar kormány EU-ellenes retorikája nem tört át. Ezzel együtt a magyar polgárok is elégedetlenek egyes területeken nyújtott teljesítményével, de erre nem a kilépést, szakítást, hanem a továbbfejlődést látják megoldásnak.

A második, volt vezető politikai szereplőkkel felálló panel többsége úgy látta: Magyarország aktuális kormánya nem bír elég tekintéllyel ahhoz, hogy az EU jövőjét alakító döntésekben konstruktív szerepet játszhasson. A belpolitikai megfontolásból születő kommunikáció kiszámíthatatlan, demagóg szereplőként tünteti fel a magyar kormányt, amire így tulajdonképpen nem lehet hosszabb távon támaszkodni. Közben pedig van jó példa a keleti EU-tagállamokban is az ütemes felzárkózásra, az EU-transzferek jó hasznosítására, mint például Lengyelország. Ez is alátámasztja, hogy nem eleve elrendeltetett a magyar út, azt sokkal inkább hazai döntések minősége határozza meg.

Ott volt és megírta:

Napi.hu: Az EU-ellenesség nem ért el az emberekig

Napi.hu: Magyarország a senki földjén ragadhat a jelentéktelenségben

Portfolio.hu: Magyarország EU-s kizárása: hova mehetnénk tovább?

24.hu: Orbán miatt eshet szét Európa

Bod Péter Ákos a 24.hu-nak konferenciánkon: “Orbán az EU ellen játszik”

Hallgasd vissza a Klubrádió összefoglaló riportját (2016. szeptember 17.)