Andor László írása
Az október 2-ára meghirdetett népszavazás látszólag egy demokratikus esemény, valójában azonban egy ártalmas, manipulatív eljárásnak tekinthető. Minden érvényes szavazat csak súlyosbítja a helyzetet. Akinek fontos Magyarország nemzetközi tekintélye, érdekérvényesítő képessége, az Európát nyomasztó menekülthullám konstruktív megoldása, és általában véve az Európai Unió jobb, számunkra is előnyösebb működése, a bojkott és az érvénytelen szavazat leadása között választhat.
Az érvényes válaszadás megtagadását három tényező indokolja. Először: a migrációról, amely a népszavazás tárgya a kormányzat mintegy másfél éve megtévesztő kampányt folytat. Kizárt, hogy a szavazás nyugvópontra juttassa a bevándorlási vitát, mivel a hozzá vezető utat folyamatos dezinformáció, zavarkeltés övezi. Másodszor: a kampány hamis színben tünteti fel az Európai Uniót, és különösképpen annak a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos lehetőségeit, kötelezettségeit és szándékait. Harmadszor: Magyarországon zavaros a helyzet a népszavazás intézménye körül, s így ennek eredménye hamis képet adhat a tényleges társadalmi szándékokról. Összességében és együttesen ezek az indokok a távolmaradás mellett szólnak, ám külön-külön célszerű körüljárni, alaposabban megvizsgálni őket.
Magyarországon másfél év óta olyan kampány zajlik, amely a migrációról (okairól, nagyságrendjéről és következményeiről) félretájékoztatja a lakosságot, és a háborúk és terror elől menekülőket ellenségként tünteti fel. A kormány visszaél azzal, hogy a ma élő magyar generációknak nincs sok közvetlen tapasztalatuk bevándorlással (leszámítva a Kárpát-medencén belül áttelepülőket). Azzal pedig, hogy egyenlőségjelet tesz a bevándorlás és az erőszak, valamint a terrorizmus között, egy torzképet tár a lakosság elé, ami ellen a bevándorlás által régóta érintett, a hazai kampányban hamisan lefestet nyugati országok képviselői – a diplomácia csatornáin keresztül, és más formákban is – hevesen tiltakoznak.
Az elmúlt másfél évben Európában kialakult helyzet valóban rendkívüli. Ennek kezelését azonban nem segíti az előítéleteket és gyűlöletet felkorbácsoló kampány, és az arra felépített népszavazás. A kormány nem tájékoztat, hanem pánikot és zavart kelt. A szavazólapon “nem magyar állampolgárokról” van szó, a médiában migránsokról, a kampányplakátokon bevándorlókról, illetőleg “illegális bevándorlókról”, míg a valóságban elsődlegesen a menekültek helyzetéről folyik a vita. Ezek egymást valamelyest átfedő, de mégis csak különböző fogalmak. Ha valaki megsegítené a háború elől menekülőket, de a szavazócédulán olvasható, túl általános szöveg miatt nemmel szavaz, formálisan az EU elleni álláspontra helyezkedik, pedig a politikájával tartalmilag egyetért.
Az Európai Unió napirendjén a migráció ma kiemelt téma, de az EU egészét nem lehet megítélni a menekültválságra eddig adott válaszok alapján. Márpedig itthon az EU-ról a lakosság hosszabb ideje mást sem hall, mint hogy városnyi veszélyes idegent (és aztán majd még sokkal többet) akar Magyarországra telepíteni. Hogy közben a “brüsszeliek” keményen dolgoznak azon, hogy több legyen a beruházás és gyorsabb a gazdasági növekedés, ne legyen roamingdíj, viszont a kiküldött munkavállalók ugyanannyi bért kapjanak, mint a fogadó ország dolgozói ugyanazon a helyen, a Fidesz-kormány (és az állami media) elvétve, vagy még úgy sem tájékoztat.
Az EU, annak 28 tagországa küzd a menekültkérdéssel. Küzdelem ez, mert a 2015-ös sokk váratlanul jött, a kihívás hosszú évekre itt maradt, az uniós hatáskörök és források viszont csekélyek. Amikor az Uniót jelenlegi formájában, negyedszázaddal előtt a tagországok megalkották, a környező világ nem így nézett ki. A mai kihívásokhoz az EU-nak is fel kell nőnie, ám ezt is akadályozza a különcködés, a mellébeszélés.
A népszavazás a demokrácia fontos eszköze, de ezúttal nem segít közelebb a megoldáshoz. Arra alkalmasnak tűnik, hogy elterelje a figyelmet a kormányzati kudarcokról, korrupciós botrányokról, ám hiteles migrációs politika, békemozgalom, integrációs gyakorlat nem nőhet ki belőle. Talán azért, mert a megoldás sokkal bonyolultabb, mint a kérdés, amely egy ilyen népszavazáson feltehető. Ráadásul – a legjobb esetben is – határeset, hogy erről a témáról egyáltalán népszavazást lehessen rendezni. A napvilágot látott indoklások nem túl meggyőzőek.
Ami pedig ennél is fontosabb: a mai Magyarországon a különböző politikai irányzatok nem egyforma eséllyel indíthatnak népszavazást a közvéleményt érdeklő kérdésekről, és különböző magyar állampolgárok nem egyforma eséllyel vehetnek részt a választásokon. Az augusztusi, rendkívüli parlamenti ülés alkalmával a kormánypártok jelezték: nem is óhajtanak foglalkozni azzal a kiáltó igazságtalansággal, amely a külföldön dolgozó, hazai lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok hátrányára fennáll. Lejt a pálya atekintetben is, hogy a menekültek fogadását elutasító kampány gyakorlatilag nem ütközik költségvetési korlátba, míg más jellegű ismeretterjesztésre, az EU-tagországok többségének álláspontjával összhangban levő koncepció megismertetésére nem állnak rendelkezésre állami források. Az EU nem tud fellépni a tagországon belüli politikai kampányban, ami nincs rendjén; vissza lehet vele élni (és amivel vissza lehet élni, azzal vissza is szoktak).
A magyar társadalom döntő hányada EU-párti. Ez az EU-pártiság összekapcsolódik a modernizáció, a társadalom egészét jobb életminőséghez segítő gazdasági fejlődés igényével. A manipulatív népszavazás eredménye azonban kihasználható az EU-ellenesség fokozására. A kommunikációs trükkhalmaz, a szavakkal való bűvészkedés célja azt a látszatot elültetni, hogy valaki ellenezheti « Brüsszel » tevékenyégét úgy, hogy az ne legyen egyben unióellenes. Ez megint csak megtévesztés; fából vaskarika.
Egy évvel ezelőtt a magyar kormány által vörös posztónak tekintett kvótajavaslatot nem az Európai Bizottság, hanem az EU Tanácsa fogadta el. Nem a Brüsszelben ülő bürokraták, hanem a tagországok miniszterei. Szándékuk az volt, hogy segítsenek azokon, akiknek a határainál hirtelen nagyon nagy számú menekült jelent meg, és ez elsősorban három országra vonatkozott: Olaszországra, Görögországra és Magyarországra. Ha a kvóta sikeres lett volna, akkor hazánkon inkább segített volna, ezért ellenséges színben feltüntetni önmagában is álságos dolog.
Az október 2-i népszavazás olyképpen lett megrendezve, hogy az EU-párti közvéleményből az EU közössége elleni eredmény legyen kihozható, amely aztán felhasználható a későbbi politikai tárgyalásokban. Az EU tagországai közötti együttműködés elmélyítését akadályozó gáncsoskodásnak később magyar cégek és munkavállalók, családok, települések láthatják kárát. A végeredmény Magyarország további lejáratása, perifériára szorulása. Aki ezt nem akarja, október 2-án nem ad le érvényes szavazatot.
Andor László írása eredetileg a Magyar Narancs 2016. évi 39. számában jelent meg 2016. szeptember 29-én.
