Hacsak nem történik valami meglepetés, a tegnapi vita után a republikánus Donald Trump végleg elveszítette a november 8-i elnökválasztást.
Miért nem merik sokan kimondani, hogy Trump veszíteni fog?
Amikor Trump elindult az elnökjelöltségért, kezdeti népszerűsége ellenére is sokan leírták őt. Ugyanis Trump előzőleg is sokszor botrányba került, korábban demokrata is volt, és pár éve még támogatta a republikánusok között népszerűtlen Hillary Clintont, az abortusz-jogot és a fegyverkorlátozást. Ráadásul Trumpnak nincs kormányzati tapasztalata, és tudjuk: a 19. század óta sosem választottak olyan embert elnöknek, aki korábban semmilyen közhivatalt nem viselt. Egy demokrata képviselőt tavaly nyáron hangosan kiröhögtek egy tévéstúdióban, amikor azt mondta: Trump könnyen republikánus jelölt lehet establishment-ellenes üzenetével.
Csakhogy Trump kendőzetlen stílusával elég sok embert megnyert ahhoz, hogy a sok-jelöltes republikánus előválasztást meg tudja nyerni. Emiatt viszont sok elemző átesett a ló túlsó oldalára, és a korábban komolytalannak tartott jelölt sok ösztönös húzásába is mestertervet láttak. Pedig Trump még a sikeres időszakában, az előválasztáson sem szerzett többséget, “csak” a legtöbb szavazatot szerezte. Ráadásul Trump nem csak a beszólásaiban tud látványosan hibázni. Miközben a “deal”-ek mesterének mondja magát, legfőbb előválasztási ellenfelét úgy hívta meg beszélni a konvencióra, hogy nem kötötte ki, hogy támogassa őt. Ted Cruz pedig beszédében gratulált neki, de nem mondta ki, hogy támogatja Trumpot, helyette “lelkiismereti szavazásra” buzdított. (Hónapokkal később mégis Cruz mégis beállt mögé.) Az ilyen hibákat még lehetne sorolni, de most térjünk arra, hogy miért volt fontos Trumpnak a mostani vita.
Nincs több esély?
A közvéleménykutatásokban Trump hátránya az elmúlt három hétben szinte folyamatosan nőtt. Ekkora nagy hátrányt senki nem hozott be amerikai elnökválasztáson – egy hónap alatt sem. És Trumpnak már csak 19 napja maradt. A kampányszervezete pedig gyengébb, és jóval kevesebb kampánypénze van, mint Clintonnak. (Az nem teljesen világos, ha Trump tényleg olyan gazdag, mint állítja, akkor miért nem éri meg neki a vagyonának néhány százalékát a kampányra fordítani. Sőt, miért szed négyszeres bérleti díjat a saját elnöki kampányától.) A vitát tehát nagyon meg kellett volna nyernie Trumpnak, hogy esélye legyen november 8-án – ehhez képest egyértelműen elveszítette azt. A CNN gyors közvéleménykutatása szerint Clinton 52-39-re nyerte a vitát, sőt, még nagyobb, 59-35 arányban őt tartották felkészültebbnek az elnökségre. Ez utóbbi különbsége valószínűleg azért nagyobb, mert Clinton a vitán is megmutatta, hogy nagyobb szakpolitikai ismerete és higgadtabb stílusa. Trump most is kiesett az “elnöki” stílusból. Rengetegszer szakította félbe Clintont és többször a moderátort is. Ráadásul míg az előző vitán börtönnel fenyegette Clintont, most egy “mocsok nőnek” nevezte. A vita menetét jól leírta az index cikke, így a továbbiakban az ott kevésbé leírtakról lesz szó.
Az önérzetes adókerülő
Trump a “mocsok nő” odavágással ráadásul kétszeresen cáfolta magát. Egyrészt még nehezebben hihetővé tette fél órával korábbi állítását, hogy “nálam jobban senki sem tiszteli a nőket”. (Így nehéz lesz ledolgozni a 15%-os (!) hátrányát a nők között.) Másrészt a saját korábbi álláspontját húzta át. Trump közbevágása előtt Clinton ugyanis arról beszélt, hogy ő megemelné az olyan gazdagok adóját, mint ő maga és Trump, majd élcelődve hozzátette: feltételezve, hogy Trump nem talál adóelkerülési kiskaput. Ezen akadt ki Trump, aki az első vitán még arról beszélt, hogy “az okosságát mutatja”, hogy akár 19 évig nem fizetett személyi jövedelemadót. (Egyébként azért nem kellett fizetnie, mert közel egymilliárd dolláros veszteséggel ment csődbe a kaszinója. A Quaestor-botrányban eltűnt pénzhez hasonló nagyságú veszteséget a 90-es évek dinamikus gazdasági növekedése közepette érte el a “deal”-ek mestere).
Sokba kerülhet egy hiba
Trumpnak az ilyen vita alatti kiszólásai azért is veszélyesek, mert a jóval több pénzzel rendelkező Clinton-kampány ezeket professzionálisan felhasználja a Trump-ellenes negatív-hirdetéseiben. Az első vita pillanatok alatt hirdetés lett Trump “adóoptimalizálásra” adott válaszából is, hogy “ez csak az okosságom mutatja”. Emiatt egy vita hasznát már nem csak az jelenti egy elnökjelöltnek, hogy jobban szerepelt, hanem az is, hogy miként tudja felhasználni egyes részeit később a kampányban. Az első vitán például még nem látszott, hogy Clinton mennyire jól jár azzal, hogy megemlíti: Trump korábban bunkó módon viselkedett egy latin-amerikai származású szépségkirálynővel, akit Ms. Piggynek” (disznócskának) és “Ms. Housekeepernek” (házvezetőnőnek) nevezett. Trump ugyanis ezután a Twitteren hajnali háromkor és hajnali ötkor is megtámadta a szépségkirálynőt, ami megkérdőjelezte, hogy mennyire tud uralkodni az érzelmein. Ezt a képet erősítette az is, ahogy a mostani vitán arra reagált, hogy Clinton szerint Trump csak Putyin bábja lenne a Fehér Házban:
“CLINTON: … Putyin jobban örülne, ha egy báb lenne az amerikai elnök.
TRUMP: Nem vagyok bábu. Nem vagyok bábu.
CLINTON: És elég világos.
TRUMP: Te vagy a bábu!
CLINTON: És elég világos, hogy nem fogod elismerni…
TRUMP: Nem, te vagy a bábu.”
Trump támadott, Clinton csak odaszúrt
Míg Trump az első vitán elfelejtette szóba hozni Clinton legnagyobb támadási felületeit, ezeket most jórészt szóba hozta. Illetve most is megismételte azt a jól hangzó érvét, hogy miért nem tette meg Clinton a politikában töltött 30 éve alatt, amit most hirdet. Clinton az előző vitában is jelezte, hogy egy vétózni tudó republikánus elnök alatt kevésbé tudta átvinni a lehetőségeit, de most már jobban hangzó választ talált. Közölte, szívesen összehasonlítja a saját 30 évét Trumpéval. Például amíg ő a Fehér Ház válságtermében figyelte Oszama bin Laden levadászását, addig Trump a valóságshowjában szerepelt. Ennél erősebben azonban Clinton nem támadott. Pedánsan szóba hozta Trump több ügyét és hogy az ingatlanmágnás kiket sértett meg, de egyik támadása se ment túl mélyre. Bár kampányfőnöke, John Podesta szerint Clinton nem játszott biztonsági játékot, valójában eléggé ráült az előnyére.
Szóval a következő hetek könnyen izgalmasabbak lehetnek, mint ez a vita volt. Különösen, ha Trump fenntartja azt az állítását, hogy az elnökválasztást “elcsalják”. Erről a következő posztban írok.
Gulyás Balázs
