Radó Péter oktatáskutató, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója előadása a “Milyen legyen a jövő iskolája?” című konferenciánkon
Az előadás legfontosabb állításai:
- Magyarország a második PISA-sokkot éli át 2016. decemberében
- Az oktatásban eltöltött idő folyamatosan növekszik, egy középfokú végzettségre ma már úgy tekintünk, mint 15-20 évvel ezelőtt az alapfokú végzettségre
- A magyar oktatási rendszer növekvő mértékben idő előtt, 16-18 évesen kilöki a gyerekeket az oktatásból
- Az oktatásban a hagyományos ismeretek bemagoltatása helyett, azokat a tanulás nyersanyagaként kéne felhasználni, és inkább az értelmezési, felhasználási készségekre helyezni a hangsúlyt
- Az iskolai kudarc gazdasági és társadalmi költsége egyre drámaibbá válik
- Az oktatási rendszerek nem engedhetik meg maguknak, hogy “selejtnek” tekintsenek akár egy gyereket is
A második PISA-sokkot éljük meg Magyarországon – így értékelte az OECD oktatásról szóló PISA-jelentésének Magyarországra vonatkozó 2016-os adatait Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Előadásában elmondta, a magyar oktatás jelenlegi helyzetét számos trend befolyásolja, amelyek a PISA-jelentésben foglaltakat is érintik. A kutató három főbb jelenségre hívta fel a figyelmet, amelyek kihívást jelentenek a magyar oktatás számára.
Az első az oktatásban eltöltött idő nagy mértékű növekedése. A kutató kiemelte, hogy Magyarországon ma már úgy tekintünk a befejezett középfokú végzettségre, mint ahogy 15-20 évvel ezelőtt az alapfokú végzettségre. Ma a középfokú végzettség a kiindulási pont, a belépő a szakosodás, szakképzés megszerzésének világába. Ezzel szemben kétségekre ad okot, hogy a középfokú oktatásban részt vevők száma – a 18 éves korosztályt tekintve, akik éppen elkezdhetnék megalapozni oktatási karrierjüket – 2011 óta folyamatosan csökken: 16-18 éves korban a jelenlegi oktatási rendszer befejezett oktatási karriereket eredményez.
A második kihívásnak az iskolai tudás átértékelődését tekinti a kutató. A 21. századra az oktatásban eddig tanított ismeretek, az általános műveltség gyakorlatilag leértékelődött, felbomlóban van, az ismeretanyagok pedig elavultak. Az oktatásnak arra kell koncentrálnia, hogy ezeket az ismeretanyagokat a tanulás nyersanyagaként használják fel, és így fejlesszék a diákok készségeit, ugyanis az értelmezési és felhasználási készségek – a lexikális tudással szemben – felértékelődtek, ezek ugyanis az alkalmazkodás zálogai. A kutató szerint az oktatási rendszerek egyre inkább demokratizálódnak, általános műveltség helyett egyfajta tudásminimumról beszélhetünk. Hozzátette, Magyarország ebben a kontextusban alul teljesít: 2009 óta folyamatosan nő az alul teljesítők aránya, mely a legfrissebb OECD PISA eredményekből is kiviláglik: az alapkészségek (szövegértés, matematika, természettudományos ismeretek) soha nem látott mélységbe zuhantak.
A harmadik jelenség a kutató szerint az iskolai kudarc egyre drámaibbá váló gazdasági és társadalmi költsége. Ezzel összefüggésben az egyes munkakörökhöz szükséges készségek, kompetenciák szintje is nő a demográfiai és technológiai változások hatására. Az ipari és szolgáltatási szektorok igényeinek kielégítése pedig beleütközik a munkavállalói kompetenciahiányba. Az elemi kompetenciahiány egyik mutatója, hogy a jelenlegi magyar oktatási rendszerből évente 25 000 funkcionális analfabéta kerül ki.
Radó szerint a trendek következménye, hogy az inkluzív oktatás kerül az oktatásfejlesztés középpontjába. Ezzel szemben a magyar rendszer minden eddiginél jobban termeli újra az iskolai kudarcot. A romló teljesítmény nyomán az oktatáskutató hozzátette: „egészen drámai a magyar oktatási rendszer teljesítménye.”
Mindazonáltal, a szülők iskolázottsága segíthet az oktatás fejlesztésében, annak horizontális elszámoltathatóságában: a nyugati országokban egyfajta súlypont-áthelyeződés zajlik, az oktatás jellegét nem csupán az állam, hanem a szülők is nagy mértékben befolyásolják, fontosabbá válik, hogy a mit vár a szülő az iskolától. Az ehhez hasonló trendekkel azonban egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország szembemegy.
Az előadás prezentációja:
Hallgassa meg Radó Péter előadását!
