A magyar gyógyulás állam által fenntartott intézményrendszere ezer sebből vérzik. Az ellátó intézmények szerkezete töredezett, állandó adósságzavarral, eszköz- és szakemberhiánnyal küzdenek, az utóbbi években növekszik a kórházi fertőzések veszélye. A háziorvosi- és szakellátásban egyre nagyobb ellátási hiányok jelentkeznek.
Az egészségügy az ország egyik legnagyobb kihívása, mégis alig-alig része a közéleti vitáknak. Legutóbbi konferenciánkat „Hogyan lenne gyógyítható az egészségügy?” címmel rendeztük, ahol arra kerestük a választ, milyen lehetőségei vannak Magyarországnak az egészségügyi ellátórendszer jobbá tételére, mit tehet az állam egy jobban működő, modern, a betegek érdekeit és az ország kapacitásait figyelembe vevő egészségügyi rendszer kiépítéséért.
A válaszok keresésében a konferencia első, „Miről szól a jövő gyógyítása?” című szekciójában Lantos Gabriella, a Róbert Károly kórház operatív igazgatója, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter és Németh György, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi oktatója, szakközgazdász volt segítségünkre.
A rendezvény második, „Hogyan készül az állami gyógyítás a jövőre?” című blokkjában Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár, Komáromi Zoltán háziorvos, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke és Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója vitatta meg az egészségügyi rendszert érintő kérdéseket.
A szakértői vélemények egybehangzó értékelést mutatnak: a magyar egészségügyi ellátórendszer mély válságban van, a problémák pedig több síkon jelentkeznek. Az előadások során többek között a következő megállapítások hangoztak el:
- a magyar lakosság jövedelmének jelentős százalékát költi egészségügyi kiadásokra, ugyanakkor a rendszer hiányosságai miatt ezen kiadások nem térülnek meg;
- a következő időszakot az orvosi és ápolói humántőke hiánya fogja meghatározni, mely problémát a lehető leghamarabb meg kell oldani;
- a lakossági ellátási alapcsomag körülményei tisztázatlanok, az alapcsomagot intézményesített szinten szükséges meghatározni és pontosítani;
- az állami finanszírozás aránya egyre inkább csökken a szükséges ráfordításokhoz képest, a betegek egyre növekvő módon finanszíroznak egy olyan rendszert, amelyért nem megfelelő szolgáltatásokat kell igénybe venniük;
- annak ellenére, hogy az ország kapacitásához viszonyítva elégségesnek mondható forrás van az egészségügyben, a források felhasználása nem megfelelő.
Lantos Gabriella úgy látja, hogy az egészségügyi források begyűjtésének folyamata igazságtalan és méltánytalan, a jelenlegi finanszírozási rendszer pedig teret hagy a korrupciónak és a hálapénznek.
Székely Tamás kiemelte, ma nem egészségügyről, hanem „betegségügyről” beszélhetünk a rendszer helyzetét tekintve. A volt egészségügyi miniszter hozzátette, hazánk rendkívül rosszul teljesít a betegjogok területén, különösen a lakossági hozzáférést és megelőzést tekintve.
Kincses Gyula előadásában több megoldási lehetőséget vázolt fel a helyzet megoldására. A volt egészségügyi államtitkár a partnerorvosi és partnerkórházi rendszer kiszélesítését, valamint a biztosítási szektor átalakítását szorgalmazta.
Komáromi Zoltán kifejtette, a jelenlegi helyzet helyett lakosságközelivé kell tenni az egészségügyet, mivel a problémákat elsősorban lokálisan lehetséges kezelni. Hozzátette: az egészségügyi intézmények kontrollja ma nagyon alacsony, a szolgáltatás minőségének romlása ebből is következik.
Az első szekció résztvevői egyetértettek abban, hogy a hálapénz, mint finanszírozási forma, torzítja az egészségügyet, és az egészségügy kettészakadását erősíti. Lantos Gabriella szerint a korrupció mértéke miatt a hálapénz kriminalizációjára van szükség.
A konferencia több résztvevője is kiemelte, hogy jelenleg sem egyértelmű politikai akarat, sem egységes szakpolitikai program, sem erős kormányzati szándék nem érzékelhető arra nézve, hogy tartós egészségügyi reformot kilátásba lehessen helyezni annak ellenére, hogy a kihívások többsége strukturális jellegű. A résztvevők szerint az egészségügy jelenlegi problémáit kizárólag rendszerszintű átalakításokkal lehet orvosolni.
Ott volt, és megírta:
Napi.hu: Orosz rulett a magyar egészségügy
24.hu: A nyugdíjasoknak is fizetni kellene egészségügyi alapdíjat
24.hu: Megtudtuk, mennyi lenne a nyugdíjasokra is kivetett egészségügyi alapdíj
Napi.hu: Nagy változás a kórházakban – a helyzet kritikus
Penzcentrum.hu: Új sarcot vethetnek ki a magyar nyugdíjasokra
Medical Online: Sok a potyázó, sok a kórház, sok az érdek
Szakszervezetek.hu: A nyugdíjasoknak is fizetni kellene egészségügyi alapdíjat
Tenytar.blog.hu: Ramaty állapotban a magyar egészségügy – Európai felmérés is figyelmeztet
Nézze meg a konferencia prezentációit!
Lantos Gabriella: Hogyan lenne gyógyítható az egészségügy?
Székely Tamás: Az egészségügy javításának lehetőségei
Kincses Gyula: A köz- és magán együttélése az egészségügyi ellátásban és az egészségbiztosításban
Holchacker Péter: Kilátások?
Komáromi Zoltán: A háziorvosi rendszer és az egészségügyi alapellátás “megmentése”
Hankó Zoltán: Célok, elvárások, eszközök
