Karel Fric a Social Europe-on megjelent írásának magyar nyelvű összefoglalója.
A gazdasági válság utáni években az átlagos (nominális) bérek növekedése felgyorsult Európában. Hasonló tendenciák mutatkoznak a kollektív bérmegállapodásokban is. Ugyanakkor a magasabb bérnövekedési adatok nem feltétlenül jelentik azt, hogy minden munkavállaló hasonló mértékben részesült a növekedésből. 2017. február 14-én az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) útjának indított egy kampányt az európai bérek növelésének érdekében. Megemlítik, hogy a bérek növekedése nem tartott lépést a termelékenység növekedésével évtizedeken keresztül és arányában csökkentek a profit, részvény és tőkejövedelmekhez képest. Az egyik eszköz, hogy ellensúlyozzuk az extrém béregyenlőtlenségeket a munkapiacon, az a jogszabályban meghatározott minimálbérek alkalmazása.
Az EurWORK adatai alapján a minimálbérek növekedése felgyorsult az EU-ban az idei évben a tavalyihoz képest. Hasonló növekedés mutatkozik az alkalmazottankénti átlagos nominális jövedelmekben, valamint a kollektív bérmegállapodásban is. A 22, jogszabályban meghatározott minimálbérrel rendelkező EU-s ország közül, 15-ben hajtottak végre nagyobb emelést a 2016-2017-es időszakban, mint a 2015-2016-osban. A többi EU-s országhoz képeset az új tagállamokban kifejezetten magas volt a minimálbérek növekedése. A sort Románia, Magyarország és Csehország vezeti, élen a 38%-os román növekedéssel. Az EU-15-ök között a legnagyobb minimálbér növekedés Spanyolországban volt, 8%-os.
Komoly különbségek a tagállamok között
Az új tagállamok többségében jelentősen alacsonyabb (általában kevesebb, mint 500 euró/hó) minimálbérek vannak az EU-15-höz képest. Európában a legalacsonyabb havi minimálbér Bulgáriában (460 BGN – 235 euró) és Romániában (1450 RON – 322 euró) van. Összehasonlításképpen a legtöbb EU-15-ös országban a minimálbér havi 1000 euró felett van. A legmagasabb – Luxemburgban (1999 euró/hó) – 8.5-ször magasabb a bolgár értéknél.
Mindazonáltal, 2010 óta egy konvergenciát figyelhetünk meg Európában a nominális jogszabályban rögzített minimálbérek mértékében. Ez elsődlegesen az új tagállamok minimálbér növekedésének köszönhető, élen a román 42%-os növekedéssel (2010-hez képest). Összehasonlításképpen az EU-15-ök között a legnagyobb növekedés az Egyesül Királyságban volt 26%-os. A konvergencia jelentős marad, ha minimálbérek növekedését reál értéken számítjuk, azonban a végleges céltól még messze vagyunk. Viszont fontos látni, hogy a költségvetési konszolidációs (mentőcsomag) program rendelkezései után Görögország az egyetlen tagállam, ahol a minimálbér alacsonyabb most, mint ami 2010-ben volt (körülbelül 20%-kal).
Béregyenlőtlenség és minimálbérek
A béregyenlőtlenségek növekedtek a fejlett országokban az utóbbi 3 évtized alatt. Az Eurofound 2005-ös jelentése azonban kimutatja, hogy Európában csökkent a béregyenlőtlenség a válság kezdete óta. Ennek az egyik egyszerű oka, hogy megszűnt néhány relatíve alacsony fizetésű foglalkoztatási szegmens. Egy másik tényező lehet a minimálbérek rendszere, amelyeknek pozitív hatásuk van a béregyenlőtlenségekre. Ugyanakkor a minimálbért keresők aránya megugrik, amikor a minimálbér megnövekszik, vagy amikor az átlagbérhez képest relatíve magas. Miután megvizsgáltuk a minimálbérek rendszerét Európában, azt találtuk, hogy a négy ország közül, ahol a legmagasabb volt a minimálbérek növekedése 2010 óta, háromban (Románia, Magyarország, Észtország) jelentősen magas a minimálbérért foglalkoztatottak aránya (a negyedik ország esetében – Bulgária – nem volt elérhető adat). Egyidejűleg, a relatíve magas minimálbérek negatív hatással voltak az alacsony keresetűek foglalkoztatottságára.
A minimálbérek kérdése az EU politikai napirendjén van
EP képviselők először tavaly vetették fel egy a medián kereset 60%-án rögzített minimálbér ötletét a szociális dömping megoldásaként. Ugyanakkor, egy ilyen javaslat erősen vitatott az üzleti szférában, a politikusok és még néhány szakszervezet között is.
2017 januárjában fokozottan előtérbe került a minimálbérek kérdése az európai politikában. Január közepén EP képviselők indítványozták az Európai Bizottságnál, hogy kötelezzék az összes tagállamot a nemzeti minimálbérek bevezetésére. Jelenleg hat EU tagállam (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország) nem alkalmaz mindenkire kötelező érvényű, törvénybe foglalt minimálbért.
Az EU szociális ügyekért felelős biztosa, Marianne Thyssen az utóbbi években kiállt álláspontja mellet, ami szerint nem támogatná egy közös, EU széles minimálbér bevezetését. Ugyanakkor javasolja, hogy az egyes országok bevezessék azt. Január végén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szorgalmazta, hogy minden egyes EU tagállamban vezessék be a minimálbért.
Összegzés
A minimálbérek megvédik a munkavállalókat az extrémen alacsony bérektől, ugyanakkor a „mellékhatásai” sok vitát generálnak. Ez különösképpen igaz a munkanélküliség tekintetében, hiszen a túl magas minimálbérek a munkanélküliség emelkedéséhez vezethetnek. Hogy megelőzzük ezt, a minimálbér növekedésnek minden esetben a munka termelékenységének emelkedésével kell együtt járnia. A minimálbért egy proaktív költségvetési politikával együtt kell alkalmazni, valamint a rendszernek tartalmaznia kell különböző ösztönzőket – például – az oktatási elérés és a magas hozzáadott értékkel rendelkező gazdasági tevékenységek növekedésének biztosítása érekében.
Karel Fric (kutató, Eurofound) írása eredetileg a socialeurope.eu-n jelent meg 2017. február 27-én.
