A Democracy Reporting International 2017. március 9-én tette közzé a magyar demokráciára vonatkozó jelentését. A berlini központú, emberi jogokkal és demokrácia-kutatással foglalkozó szervezet jelentése szerint 2010 óta jelentős mértékben romlott a magyar demokrácia minősége. „Orbán Viktor miniszterelnök megkérdőjelezhető jogalkotási lépései alapjaiban érintették a fékek és ellensúlyok rendszerét, a bíróságok függetlenségét, továbbá a médiaszabadságot Magyarországon” – áll a jelentés bevezetőjében.
A kiadvány öt vizsgált eset, illetve a hozzájuk kapcsolódó adatsorok segítségével mutatja be, milyen területeken érzékelhetők jelentős változások a magyar demokráciát és jogrendszert tekintve.
Az alkotmánybíróság a kormányzati érdekek kiszolgálója lett a nem a Fidesz által jelölt bírák kiszorítását követően
A jelentésben vizsgált alkotmánybírósági döntések alapján míg 2010 és 2013 között csupán a döntések mintegy 20 százaléka kedvezett a kormányzat feltételezett politikai érdekeinek, 2013 és 2016 között ez a szám már 70 százalék volt. Mindez pedig azzal magyarázható, hogy 2013 áprilisában „a fideszes egypárti bírák” kerültek többségbe a politikai konszenzussal jelölt alkotmánybírákkal szemben. „250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági ítéletek aránya” – áll a jelentésben.
(Forrás: Democracy Reporting International)
Soha nem látott számú magyar keres jogorvoslatot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB)
Az alapvető emberi jogok és politikai szabadságjogok védelmével is foglalkozó Emberi Jogok Európai Bíróságára benyújtott magyar keresetek 2010 és 2016 között mintegy 1177 százalékkal nőttek, emellett pedig a folyamatban lévő ügyek száma is mintegy megtízszereződött a vizsgált időszak kezdetéhez, 2010 májusához viszonyítva. „Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a három legrosszabbul teljesítő ország csoportjába került az Európa Tanács 47 tagállama közül a hatékony jogorvoslathoz való jog tekintetében.”
Elfogult tájékoztatás a közmédia politikai irányítás alá kerülésének következtében
A Democracy Reporting International és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása öt televíziós csatorna vizsgálatával mutatja be, mennyire tükrözik az egyes médiumok a magyar kormány álláspontját. A kutatási eredmények alapján a közmédia hírcsatornája, az M1 műsoridejének mintegy 95 százalékában kizárólag a kormány álláspontját mutatja be vagy a kormány politikai érdekeinek megfelelő témákkal foglalkozik. Mindez annak ellenére áll fenn a közmédiánál, hogy a hatályos törvények szerint a közmédiának a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kellene törekednie.
Hatalmas költségvetésű, megkérdőjelezhető népszavazási kampány pártpolitikai PR célok érdekében
A jelentés szerint a 2016. október 2-i kvótanépszavazást kétes körülmények között biztosította és folytatta le a magyar kormányzat. Felhívja a figyelmet továbbá a népszavazással kapcsolatos alkotmányellenességi gyanúra is, mivel „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani”.
A kutatás a Brexit-népszavazás és a „kvótanépszavazás” összehasonlítása alapján rámutat arra, hogy négyszer magasabb volt a magyar kvótanépszavazás egy lakosra vetített kampányköltsége, mint a Brexit népszavazási kampányé az Egyesült Királyságban. A kormányzati tájékoztató és a kampányidőszakban lefolytatott kampány során a magyar kormány mintegy tíz milliárd forintot költött a referendumra az adófizetők pénzéből.
(Forrás: DRI)
Fideszes oligarchák kapnak hatalmas közbeszerzési megbízásokat nem átlátható közbeszerzési eljárások keretében
A jelentés a Transparency International magyarországi kutatására hivatkozva hangsúlyozza, hogy a közbeszerzések jelentős része kormányközeli üzletemberekhez kerül, sokszor megkérdőjelezhető módon.
A kutatás szerint több mint 585 milliárdnyi megbízást nyert el mindössze négy, Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha 2015-ig, hozzátéve, hogy a magyar közbeszerzési eljárások átlagosan mintegy 25 százalékkal vannak túlárazva. „A közpénzek jelentős hányada alig egy pár oligarcha zsebébe vándorol” – írja a DRI jelentése.
(Forrás: DRI)
A Democracy Reporting International 2017. március 9-én tette közzé a magyar demokráciáról szóló kutatását. Az eredeti jelentés itt érhető el.
