Energiaügyi konferenciánk második szekciójában szakpolitikusok fejtették ki állásfoglalásukat Magyarország energiaügyi helyzetével kapcsolatban. A beszélgetésben Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika társelnöke, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője vett részt.
Az előadások és a panelbeszélgetés során elhangzott főbb megállapítások:
- Magyarország előtt az energiatermelés folytonosságának biztosítása érdekében más lehetőségek is állnak a paksi atomblokkok bővítésén túlmenően,
- a paksi beruházással kapcsolatos 2014-es magyar-orosz kormányközi megállapodást nem előzte meg megfelelő mennyiségű szakmai és társadalmi vita, amelyet leghatékonyabban népszavazás útján lehet orvosolni,
- a beruházás mindamellett, hogy nem felel meg a 21. század energetikai követelményeinek, atomenergia alapú teszi a magyar energiatermelést,
- Paks-2 kérdése nem csupán energetika szempontból meghatározó az ország számára, hanem gazdaságilag és biztonságpolitikailag is veszélyeket hordoz magában,
- az ország infrastrukturális elmaradottsága miatt nem csupán energetikai gigaberuházásokra, hanem lakossági energiafejlesztésekre is szükség van, a kettő együttesével biztosítható az energiaellátás és az energiabiztonság,
- a magyar energiabiztonságra a választ Európában, és nem Oroszországban kell keresni, az európai energiaunió megfelelő piaci és technikai viszonyokat teremtene,
- a világban napjainkban energiaforradalom zajlik, 50 év múlva teljesen új energiakép alakul ki, amivel a jelenlegi magyar energistratégia nem számol,
- attól, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a paksi atomblokkok bővítésének, elismerte, hogy a beruházás veszteséges lesz Magyarország számára.
Az energiaunió stratégiai kérdés
Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint Magyarországnak alapvető érdeke, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Bizottság által meghirdetett európai energiaügyi együttműködéshez. A képviselő hangsúlyozta, hogy a paksi beruházás nem csupán energetikai, hanem szuverenitási kérdés is, az országnak pedig az egyoldalú energiafüggőség csökkentésére kell törekednie. A magyar gazdaság és energiapiac kiszolgáltatottságát az energiaunióban való részvétel megfelelő mértékben lenne képes biztosítani, mivel teret hagy a kínálati piac sokszínűségének, az egységes szabályozásnak, valamint a kontinensen átívelő szolidaritásnak. A képviselő szerint a jól működő versenypiac csökkentené a lakossági energiaellátás költségeit, a kormányzat pedig a közüzemi árak szuverenitási kérdésévé tételével csupán rontana a helyzeten. Hálózatos ellátásban kell gondolkodni, a centrum-periféria rendszert pedig fel kell számolni – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
Van zöld út
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője előadásában elmondta, a kormányzat a jelenleg is hatályos energiastratégia alapján, valamint a paksi beruházás biztosításával atomenergia alapúvá kívánja tenni a magyar gazdaságot, aminek következményeképp az ország gazdasága leszakadó tendenciát fog mutatni a világ energiapiacán végbemenő változásoknak köszönhetően. A képviselő a Zöld Magyarország Energia Útiterv segítségével mutatta be a hallgatóságnak, hogy Magyarországon igenis van alternatívája a paksi beruházásnak. Jávor Benedek szerint 2050-ig megvalósítható egy paksi bővítés nélküli magyar energiastratégia, amely mindamellett, hogy számol a globális energiaforradalommal, valamint a világ energiapiacának strukturális változásaival, költséghatékonyabb lenne, és figyelembe venné az ország csökkenő energiaigényét.
Előkészítetlen beruházás
Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika társelnöke felszólalásában a paksi beruházás előkészítetlenségét hangsúlyozta. Az országgyűlési képviselő szerint a beruházás mögötti, a kormányzat által megrendelt háttértanulmány sokkal inkább az atomlobbi érdekeit tükrözi, semmint a beruházás fenntarthatóságát. A képviselőnő szerint a paksi beruházás az ellátásbiztonság szempontjából is hibás koncepció, ugyanis a magyar energiatermelés 60-70%-át egy forrásra irányítja, ehelyett viszont az energiatermelés diverzifikációjára lenne szükség. A képviselőnő három részben foglalta össze az energiabiztonsággal kapcsolatos elképzeléseit: a koncentrált energiatermelés helyett Magyarországnak lakásfelújításra és energiahatékonysági programokra, a megújuló energiatermelők részarányának növelésére, valamint okos hálózatok és okos mérések felállítására lenne szükség, amely növeli az energiatudatosságot és lakossági szinten is csökkenti az energiaigényt.
