A Freedom House kedden tette közzé közép-európai országokra vonatkozó legújabb jelentését Nations in Transit 2017 (Nemzetek átalakulóban) címmel. A washingtoni székhelyű non-profit szervezet 2003 óta adja ki ezt a tanulmányát, melyben Magyarországgal is külön foglalkozik. A régióra vonatkozó összesített értékelésben kiemelt szerepet kapott a populista és radikális pártok térnyerése Európában, valamint a gyorsan terjedő illiberális demokrácia gondolata. Az 1-7-ig tartó skálán – ahol az 1 a teljesen szabad demokráciának, míg a 7 a nyíltan autoriter rendszernek felel meg – Magyarország az első évben 1,96 pontot ért el, míg idén már csak 3,54-et, ezzel a félig konszolidált demokráciák közé sorolták.
A jelentés hat különböző perspektívából vizsgálta az országokat, és azok átlagpontszámai alapján számolta ki a teljes rendszerre vonatkozó értéket. A tanulmány alapján a közép-kelet-európai, posztkommunista országok közül Magyarország a térség legkevésbé szabad országa.
Nemzeti demokratikus kormányzás
A tanulmány szerint a kormány részéről 2016-ban a haragkeltő, idegengyűlölő politikai hangnem dominált. Bár a menedékkérők száma a déli határlezárás után drasztikusan csökkent, a kormánypárt kommunikációjának következtében a közvéleményt mégis ez a kérdés foglalkoztatta, és a kitűzött népszavazás ezt tovább erősítette. 2015 végén – a társadalmi kérdésekben szervezett tüntetések idején – a Fidesz támogatottsága jelentősen csökkent, azonban 2016. októberében a biztos szavazók között elérte az 54%-ot. Bár a kötelező kvóták elleni népszavazás érvénytelenül zárult, a kormány az alkotmánymódosítási kérelmet beadta – annak ellenére, hogy a menekültügyi politika hivatalosan az Európai Unió hatáskörébe tartozik. A Jobbik támogatása nélkül a tervezet elbukott, de a kormánypárt nemzetközi és EU-s szinten is elszigetelődő, nacionalista politikáját a kezdeményezés tovább erősítette.
(A közép-kelet-európai régióban a magyar demokrácia minősége a legalacsonyabb. Forrás: Freedom House)
Választási folyamat
A jelentés két meghatározó eseményt emelt ki, amik negatívan befolyásolták a választási rendszert: a vasárnapi boltzárra beadott népszavazási kezdeményezés ellehetetlenítése körüli botrányt, valamint az érvénytelen népszavazás eredményének semmibe vevését. A szervezet szerint nem véletlen, hogy a kormány bejelentette népszavazási kezdeményezését a letelepedési kvóták ellen, miután közfelháborodást váltott ki, hogy biztonsági őrök elállták az MSZP-s Nyakó István útját a Nemzeti Választási Iroda előtt. A szavazás az alacsony részvételi arány miatt érvénytelenül zárult, a Fidesz ennek ellenére benyújtotta alkotmánymódosítási tervezetét.
Civil társadalom
A szervezet értékelése szerint az elmúlt évben a civil szervezetek kerültek az egyik legnagyobb veszélybe, miután bojkottra szólították fel a szavazókat a népszavazási kampány ideje alatt. Ezt követően a Fidesz alelnöke Németh Szilárd bejelentette, hogy a Soros György alapította Open Society Foundation által támogatott alapítványokat nemzetbiztonsági ellenőrzésnek kellene alávetni. A Freedom House szerint a finanszírozás hiánya komoly problémát jelenthet a civil szektornak. Említést tettek még a növekvő tanári és egészségügyi tüntetésekről, valamint a Tanítanék Mozgalom vezéralakja Pukli István ellen indított lejárató kampányról, aki ezt követően beadta felmondását az áltata igazgatott Teleki Blanka Gimnáziumban. Ezenkívül az Eötvös Károly Intézet lehallgatási botrányát, majd az ezt követő ellentmondásos törvényszéki elemzéseket is azon indokok közé sorolták, amik alapján a civil társadalom helyzete jelentősen romlott az elmúlt évben.
Önkormányzati rendszer
Az önkormányzatok helyzete az egyetlen vizsgált rendszer, ahol a Freedom House által adott pontszám az elmúlt 3 évben nem változott. A jelentés szerint az 1989-et követő évek politikai önállóságának magas szintje után a Fidesz-kormány elkezdte centralizálni a közigazgatási és az oktatási rendszert. Négy évvel a 2013-as közigazgatási reform után a szerepek még mindig nem teljesen tisztázódtak, azonban az önkormányzatoktól fokozatosan elveszik a hatalmat. A nem magánkézben lévő általános iskolákat 2017. január 1-től centralizálták a KLIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) vezetése alatt, ami a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) elnöke szerint komoly alulfinanszírozási és irányítási problémákat okozhat az oktatási rendszerben. Ezenkívül az Európai Bizottság szerint a magyar kormány szabálysértést követett el azzal, hogy engedélyezte a romák szegregációs oktatását.
Független média
A szervezet szerint a 2016-os év egyik legnagyobb vesztese a független sajtó: értékelésük szerint egy év alatt 0,5 pontot romlott a sajtószabadság szintje, így a részben szabad státuszt kapta. Értékelésükben kiemelték az elfogult közmédiát, a médiapiacot ért politikai beavatkozásokat és a Magyar Nemzeti Bank finanszírozási botrányát mind a negatív változások köré sorolták. Szerintük a Népszabadság ellentmondásos körülmények közötti bezárása megerősítette, hogy a befolyásolás legfőbb eszköze a törvényhozás helyett a felvásárlás és a gazdasági kontroll. A közpénzekkel való visszaélés és a fokozódó kormánypárti médiadominancia következtében elképzelhető, hogy a médiapiac diverzifikáltsága tovább romolhat.
(Közép-Kelet-Európa demokráciáinak változása. Forrás: Freedom House)
Igazságügyi keretrendszer és függetlenség
Az igazságszolgáltatás rendszere szintén tartotta a tavalyi szintet, mivel a tanulmány szerint bár az Alkotmánybíróság sokszor hoz a kormány számára kedvező döntéseket, két esetben mégis bizonyította részleges önállóságát. A kormánynak a nyilvános adatszolgáltatás korlátozására vonatkozó kérését végül megtagadta, és a Magyar Nemzeti Bankból kisebb cégeknek kivezetett közpénzek korrupciógyanús ügyében is Matolcsy György számára kedvezőtlen döntést hozott – a kötelező átláthatóságra hivatkozva. 2016. júniusában a Jobbik támogatásával elfogadták a 6. alkotmánymódosítást, mely terrortámadás esetén a parlament hozzájárulása nélkül is rendkívüli intézkedésekre hatalmazná fel a kormányt. Még ugyanebben a hónapban ezt kiegészítették azzal, hogy az informatikai cégeknek hozzáférést kell biztosítaniuk a kommunikációs csatornáikon található titkosított adatokhoz, amennyiben a hírszerző ügynökségek azokra igényt tartanak.
Korrupció
A korrupciós visszaélések szintjét is kedvezőtlennek ítélte meg a szervezet, a médiával együtt ennek a helyzete romlott a legtöbbet. A jelentés szerint az elmúlt pár évben a korrupciós eszközök nagyon hasonlóak voltak, azonban a kedvezményezettek köre megváltozott. A helyzet elemzéséhez felhasználták a DRI nemrég megjelent tanulmányát, és kiemelték a kormánybarát oligarchák meghatározó részesedését a közpénzekből. A tavalyi évi közbeszerzések a teljes GDP 5,7%-ának feleltek meg, 70%-uknál korrupciót véltek felfedezni, és 25%-kal megemelt árral dolgoztak. Ezenkívül említést tettek az MNB korrupciós ügyeiről, amely 260 milliárd forintot osztottak szét hat, a bank által létrehozott alapítvány részére. Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben Matolcsy György számára kedvezőtlen döntést hozott, azonban jogi vagy politikai következményeket ez nem vont maga után. Említést tettek még a letelepedési kötvények programjából, melyből a magyar állam kedvezőtlenül jött ki, ellenben a közvetítő cégeknek jelentős hasznot hozott. Az ötlet Rogán Antal Fidesz frakcióvezetőhöz köthető, és bár a programot a Jobbik nyomására 2017-es hatállyal megszüntették, az ügyben szintén nem indult eljárás. A magyar kormány Oroszországgal való kapcsolatának erősödését – metrószerelvények korszerűsítése, Paks 2 – szintén a kedvezőtlen fordulatok közé sorolták.
A Freedom House szerint 2017-ben a Fidesz minden erejével a közelgő választásokra fog koncentrálni, és valószínűleg tovább folytatja az ellenséges retorikáját. A szervezet az ország külpolitikai elszigetelődésében enyhülésre számít, ha a jobboldali populista pártok tovább erősödnek világszerte. A médiadominancia és a közpénzekkel való visszaélés komoly eszközök a kormány kezében, azonban a hosszú távú fennmaradás alapjának a politikai napirend folyamatos uralását tartják, ami fenyegetheti a helyzet stabilitását, és gyors, radikális változásokat hozhat.
A jelentést eredetileg a Freedom House demokrácia- és jogállamiság-kutató szervezet adta ki 2017. április 4-én, amely itt érhető el. A jelentés elkészítésében közreműködött Hegedüs Dániel, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója.
