Dr. Malcolm Torry a Social Europe-on megjelent írása:

Mostanában felkapott téma a Social Europe-on az alap- vagy állampolgári jövedelem: egy feltétel nélküli, nem visszavonható jövedelem minden személy részére. A célom az, hogy egy bizonyos – ám többször megjelent – nézőpontra reagáljak, miszerint az állampolgári alapjövedelem nem kivitelezhető.

Ez egy komplex kérdéskör, amire többféle válasz is adható. Ezek közül sok nem lenne életszerű rövid és középtávon, azonban hosszabb távon lehetségesek: például új adóformák, mint a pénzügyi tranzakciós adó vagy földérték adó, vagy új pénz megteremtése, együtt a központi bankok által gyakorolt mennyiségi könnyítésekkel a gazdasági válság óta. E támogatási módszerek közül egyik sem egyszerűen megvalósítható, valamint a valószínűsége annak, hogy ezen intézkedések egyikét implementálni lehessen az állampolgári jövedelemmel egyetemben, közelít a nullához.

Az állampolgári alapjövedelem egy középtávon megvalósíthatóbb módszere a jelenlegi adó- és segélyrendszerek módosítása lehet. Az Egyesült Királyságban ilyen intézkedések lehetnének a személyi jövedelemadó után járó adókedvezmény csökkentése, a társadalombiztosítási járulék ráfordítások és küszöbértékek kiigazítása, valamint a jövedelemadó kulcs megváltoztatása, és a rászorulási alapon nyújtott segélyek eltörlése, illetve módosítása. A változtatásra egyértelműen széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésünkre, azonban ezek közül néhány megvalósíthatóbbnak tűnik, mint a többi.

Az Egyesült Királyságban a jövedelemadó után járó adókedvezmény és a  társadalombiztosítási járulék kereset szerinti alsó határának kombinációjának együttes értéke hasonértékű a munkanélküli rászorulási segéllyel, az álláskeresői segéllyel – ez alapján az állampolgári alapjövedelem hasonló értéke kifizethető lenne a személyi járadékok alsó fizetési határainak nullára csökkentésével, valamint a rászorulási alapú segélyek eltörlésével. Ez a megközelítés vonzónak tűnhet, azonban a rászorulási segélyek szintje a lakhatás relációjában jelentős mértékű olyan területeken, ahol a lakhatás költségei magasak, így ezeket a segélyeket szükséges visszafogni, másfelől azoknál a háztartásoknál, amelyek jövedelemkiegészítő támogatásra és gyermeknevelési támogatásra jogosultak, az állampolgári alapjövedelem kiválthatná az elveszített jövedelemadói járulékokat – a dolgozói rászorulási segélyeket azonban már nem tudná kiváltani. Így alacsony jövedelmű háztartások jelentős mértékű veszteséget szenvednének az állampolgári jövedelem bevezetésével. Ez jól láthatóan elfogadhatatlan lenne.

Az egyetlen középtávú megoldás a rászorulási segély megvonása lehet, minden háztartás rászorulási alapon nyújtott segélyét újrakalkulálva annak a fényében, hogy állampolgári alapjövedelmet kapnak, és így nettó jövedelmük megváltozik. Kifogásolható lehet – és kifogásolva is volt, hogy az állampolgári jövedelem egyszerűségét fel kéne áldozni ezzel a módszerrel – mely egyszerűség az egyik előnye indítványozói szerint. Ez egy félreértés. Az állampolgári alapjövedelem így is radikálisan egyszerűbb lenne. Egyenlő mértékben lenne kifizetve minden azonos korú személynek, legyen bármilyen jövedelme, háztartási felépítése vagy foglalkoztatottsági státusza. Egy biztos alapot szolgáltatna, melyre minden egyén és háztartás építkezhetne.

A rászorulási segély, melyet néhány háztartás továbbra is megkapna ugyanúgy bonyolult és megbélyegző maradna, mint most: azon háztartások, melyek továbbra is rászorulási segélyt kapnának a jövőben is magas marginális adókulcstól szenvednének. Azonban minden háztartásban, mely nincs rászorulási segélyre kényszerülve, csökkenne a marginális adókulcs, illetve nőne a foglalkoztatás ösztönzése, továbbá nem tapasztalnák a rájuk erőszakolt bürokráciát, valamint a rászorulási segélyhez kötődő szankciókat, megbélyegzéseket, bizonytalanságot és bonyolultságát. Ami fontos tehát, az a háztartások száma, melyek többé nem szorulnának a rászorulási segélyre az állampolgári alapjövedelem bevezetésével, illetve ehhez kapcsolódó adó és segélyi változásokkal, valamint azon háztartások száma, melyek közelebb kerülnének a rászorulási segély elhagyásához. Hiszen minden háztartás, mely néhány font rászorulási segélyt kap, lemondana erről munkaórákra cserélve azt, tudván, hogy minden további bruttó jövedelem többé nem fog a segélyek megvonásával járni.

A Társadalmi és Gazdasági Kutatóintézet (Institute for Social and Economic Research) több tanulmányt is publikált, mely a költségtervezett állampolgári alapjövedelem tervezettel foglalkozik. A legújabb példák között szerepel például az „Egy szigorúan bevétel semleges állampolgári alapjövedelem tervezet kiértékelése” (An evaluation of a strictly revenue neutral Citizen’s Income Scheme), valamint az „Állampolgári alapjövedelem tervezetek: Egy kísérleti módosító projekt: Az EUROMOD munkadokumentum EM 5/16 függeléke” (Citizen’s Income Schemes: An amendment and a pilot project: An addendum to EUROMOD Working Paper EM 5/16).

Ezen tanulmányok bemutatják, hogy egy állampolgári alapjövedelem tervezet lehet bevétel semleges, mely meghagyja és újraszámolja a jelenlegi segélyeket, illetve növeli a jövedelemadókat 3%-kal, valamint bevezetésekor elkerülheti az alacsony bevételű háztartások veszteségeit, és minimalizálhatja az összes háztartás együttes veszteségét. Ezzel csökkenthetné az egyenlőtlenséget és a szegénységet, megszüntethetné nagyszámú háztartás segélyektől való függését, és nagymértékben csökkenteni tudná az átlagosan kifizetett rászorulási segélyek mértékét azon háztartásoknál, melyek továbbra is kapnák azt. A tény, hogy egy ilyen tervezet költségmentesen csökkentené mind a szegénységet, mind az egyenlőtlenséget, már magában elég érv a megvalósítása mellett. Az a tény, hogy számos háztartást függetlenítene a rászorulási segélytől, és minden egyénnek és háztartásnak képes lenne biztosítani egy stabil pénzügyi alapot, megalapozza az első lépéseket egy helytálló adó és segélyezési rendszer felé a 21. századi rugalmas munkaerőpiacon és háztartási rendszerben. A rászorulási segély igénylések számának csökkenése által megtakarított adminisztratív költség nagyobb mértékű, mint az állampolgári alapjövedelem adminisztratív költségei lennének, és egyszerűbben kezelhető lenne, mint a gyermeknevelési támogatás.

Az állampolgári alapjövedelemről szóló párbeszéd gyorsan fejlődött az elmúlt öt évben, egészen az állampolgári alapjövedelem előnyeiről és hátrányairól folytatott vitától, annak megvalósíthatóságán át, a legutóbbi megvalósítási ötletekig. A párbeszéd fejlődésével az illusztratív tervezetek megvalósíthatósága és azok lehetséges következményei fokozottan fontosak lesznek.

Dr. Malcolm Torry a Citizen’s Income Trust igazgatója és a London School of Economics Szociálpolitikai Tanszékének vendégkutatója. Írása eredetileg a Social Europe oldalán jelent meg 2017. április 10-én.