A cikk Robert Reich Social Europe-on megjelent írásának fordítása.
Miután már több, mint 100 napot töltött elnökként, tisztességesnek tűnik ez a kérdésfeltevés: Mi Donald Trump vezetői filozófiája? Nem egy republikánus (2012-ig nem csatlakozott a GOP-hoz). Aligha szabadpiaci konzervatív (szívesen blokkolja a kereskedelmet és a bevándorlást). Senki sem fogná rá, hogy libertariánus (rendben van az abortuszok és a melegházasság megakadályozásával).
Szóval mi is ő? Egy autoriter.
A politológusok ezt a kifejezést használják annak a vezetési módnak a leírására, amely a személyes szabadságnál értékesebbnek tartja a rendet és a kontrollt, és arra törekszik, hogy egyetlen „erőember” kezébe koncentrálja a hatalmat. Az autoritarianizmus szemszögéből nézve Trump irányítási technikája logikusnak és koherensnek tűnik.
Egy autoriter például nem követné az alkotmányos demokrácia normális folyamatát, hogy megvitasson egy bírósági határozatot, ami nem kedvére való – vagyis fellebbezni egy magasabb rendű bíróságnál.
Egy autoriter inkább a bírókat támadná, akik ellene határoznak, ahogy Trump többszörösen is megtette. Azzal is fenyegetőzne, hogy ellehetetleníti az őt megsértő bíróságokat, ahogy Trump is tette, amikor sürgette a 9. körzet (ahonnan e döntések többsége származott) felbomlását.
Hasonlóképpen, egy autoriternek nincs türelme a jogalkotási normákhoz – amelyek a demokráciában lehetőségeket teremtenek a tanácskozásra.
Ezért javasolta Trump Mitch McConnellnek, hogy használja a „nukleáris opciót” a hagyományos szenátusi obstrukcióval szemben, hogy megerősítse Neil Gorsuchot a Legfelsőbb Bíróságon.
A múlt héten Trump a Ház és a Szenátus szabályait „archaikusnak” nevezte, és sürgette, hogy számolják fel őket. „A politikában túl sok dolgot nem tudunk lezárni, amit elkezdünk, és megértem, hogy miért: ez egy nagyon durva rendszer. Ez egy archaikus rendszer” – mondta.
Egy autoriter szemén keresztül, a szabályok, amelyek blokkolják a kívánt autoriter cselekvéseket, mindig „rosszak az ország számára”, ahogy Trump is nevezte őket. Trump szeretne megszabadulni az obstrukciótól. „Az obstrukció nem egy jó koncepció a kezdéshez.”
Egy autoriter emellett a sajtó megfélemlítésére törekszik, hogy elkerülje a kritikát és megszilárdítsa a hatalmát. Trump még mindig nem hagy ki egy lehetőséget sem, hogy a médiát „hamis hírek” gyártásával vádolja. A vezérkari főnöke újjáélesztette Trump kampányjavaslatát, hogy kiterjesszék a rágalmazási törvényeket, ezáltal perelhessék a sajtót olyan történetekért, amiket nem szeretnek.
Az autoriterek nem tolerálják a kormányzat más szintjeit, azok erejét és felelősségi köreiket. Ezért kívánja Trump arra kényszeríteni az államokat és a városokat, hogy számoljanak be a jogosulatlan bevándorlókról, annak ellenére, hogy ez sérti a 10. alkotmánymódosításban rögzített föderalizmus elvét.
Végül pedig, az autoriterek támogatják a hozzájuk hasonlókat, az autoritarianizmus normalizálásának érdekében.
Szombaton Trump meghívta Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnököt, hogy látogassa meg a Fehér Házban. Duterte egy autoriter vezető, akit azzal vádolnak, hogy több ezer olyan ember bírósági tárgyalás nélküli meggyilkolását rendelte el, akik drogokat árultak vagy használtak, illetve olyanokét is, akik egyáltalán nem kerültek kapcsolatba drogokkal. Korábban úgy utalt Barack Obama elnökre, mint „egy kurva fiára”. És nyílt vadászatot hirdetett az állítólagos terroristák ellen azzal a mondatával, hogy ha mutatnak neki egy terrorizmussal gyanúsított személyt, „adjanak mellé sót és ecetet, és már eszi is a máját”.
Két héttel ezelőtt, Trump telefonon gratulált Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a népszavazási győzelméért, amelyben szavazati rendellenességek merültek fel, és amely kibővítette Erdogan hatalmát és a diktatúra útjára terelte Törökországot.
Trump azt is kifejtette, hogy a legutóbbi párizsi terrortámadások a jobboldali szélsőséges Marine Le Pent segítik. Trump dicsérte Xi Jinpinget, Kína leginkább autoriter elnökét Mao Ce-tung óta.
Ezenkívül Trump vendégül látta Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi elnököt, aki azóta nem kapott meghívást a Fehér Házba, mióta négy évvel ezelőtt egy katonai puccsal kiszélesítette hatalmi körét.
És ne felejtsük el Trump fogadalmát az elnökválasztási kampány során, hogy melegebb kapcsolatot tervez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (Az erőfeszítések a kampány lehetséges orosz hátszelének fényében akadoznak.)
Donald Trumpnak az autoritarianizmus a következetes és koherens vezetési filozófiája. De Amerikáé nem ez.
Valójában az amerikai alkotmány megalkotói a hatalmi ágak elválasztását, a fékeket és ellensúlyokat, valamint a föderalista rendszert azért alkották, hogy elkerülhessék a hatalom koncentrálódását. Céljuk az volt, hogy megállítsák a Donald Trumphoz hasonló autoritereket.
Nem is olyan régen Trump tanácsadója kijelentette: „az elnök hatalma az országunk védelmének szempontjából nagyon lényeges és nem lesz megkérdőjelezve”. Washington, Adams, Jefferson, Franklin és Hamilton forognak a sírjukban.
Robert Reich a Berkeley-i University of California közpolitikai professzora.
