Andor László (intézetünk tanácsadó testületének elnöke) által az UniCredit által szervezett Európa Klub eseményen tartott előadásáról a portfolio.hu tudósított.

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer – hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

Figyelni kell az egyensúlytalanságok mögötti feszültségre

Andor László az UniCredit Bank által szervezett Európa Klub előadásán rámutatott, hogy az Európai Unióban legalább kétféle centrum-periféria felosztás létezik (nyugati-keleti és észak-déli), amelyek mögött egyensúlytalanságok, aszimmetriák húzódnak meg. Hangsúlyozta: ezek hátterét meg kell érteni, különben ezek az egyensúlytalanságok szerteágazó társadalmi és gazdasági problémákhoz vezetnek. A nyugati-keleti aszimmetria kapcsán rámutatott, hogy a tőke jellemzően nyugatról keletre, a munkaerő viszont fordítva áramlik, de mindez jól látható feszültségekhez vezet mindkét térségben:

“a keleti országokban gazdasági nacionalizmus, a nyugatiakban jóléti sovinizimus jelent meg.”

Ez alatt azt értette, hogy sok keleti ország igyekszik határt szabni a nyugati tőke gazdasági ágazatokban kifejtett befolyásának, közben nyugaton az okoz aggodalmakat, hogy a keletről érkezett sok munkavállaló egyenlő jogokkal fér hozzá az ottani szociális rendszerhez. A foglalkoztatásért is felelős volt uniós biztosként nagyon ügyes megoldásnak nevezte a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által múlt héten bejelentettegységes európai munkaerőpiaci felügyeletet, amely a jogok betartása felett őrködve várakozásai szerint Európa-szerte sok embert fog majd megnyugtatni és éppen ez is az intézkedés célja.

Sokan félremagyarázzák a Brexit valós okát, a területi különbségeket

A kelet-nyugati nagymértékű fejlettségi különbség enyhítését is szolgálják a kohéziós támogatások, de ettől még nem feltétlenül zárkózik fel minden térség, hiszen Andor László rámutatott: mind Szlovákián, mind Lengyelországon, mind Magyarországon belül továbbra is megmaradt a kelet-nyugati különbség a régiók fejlettségét tekintve.

Meglátása szerint sokan félremagyarázzák a Brexit valós okát is, ami szerinte az, hogy Nagy-Britannián belül is megmaradtak a nagymértékű fejlettségi különbségek a régiók között, és emiatt jól látszott, hogy mely körzetek szavaztak a kilépésre (kisebb vidéki városok és falvak, leszakadó ipari körzetek) és melyek a bent maradásra (fejlettebb nagyvárosok és London). Mindezt a belső megosztottságot és feszültséget csak tetézte, hogy jelentős számban érkeztek a külföldi munkavállalók is.

Andor László szerint a Brexit mögötti valós ok is amellett szól, hogy a területfejlesztés (és az ezt szolgáló kohéziós politika) igenis fontos még a gazdagabb országokban is, mert

“enélkül a helyi elit megoldja, hogy ne őrá haragudjanak a problémák láttán, hanem Brüsszelre és emellett a migrációs témában is lehet hergelni a népet az EU ellen.”

A kohéziós politika eddigi eredményeit összességében kedvezőnek tekinti a volt uniós biztos, mivel van felzárkózás, ami enyhítheti a feszültségeket, például a szociális dömping érzetét. Magát a modellt azonban ambivalensnek mondta és hangsúlyozta: kell beszélni arról, hogy mely ponton kellene változtatni, hogy jobb minőségű felzárkózás történjen meg a továbbiakban.

Mégis veszélyben vannak a kohéziós támogatások

A volt uniós biztos a fentiek ellenére úgy látja: rendkívül ködös a kép a 2020 utáni kohéziós támogatásoknál, mivel Juncker múlt heti beszédében egy szó sem esett erről a témáról (csak a közös EU-s büdzsén belüli, az euróbevezetést segítő alfejezetről). Emellett véleménye szerint számos egyéb jel is abba az irányba mutat: a kohéziós támogatások EU-büdzsén belüli arányát nem lehet megőrizni, a szerkezete pedig a kifinomultabb pénzfelhasználás irányába fog változni. Ez meglátása szerint azt fogja jelenteni, hogy a beruházásokra továbbra is jelentős forrásokat fog majd adni a Bizottság, de nem csak vissza nem térítendő támogatások lesznek és a nagyobb volumenű infrastruktúra fejlesztésekben a fejlesztési bankoknak is részt kell venniük.

Ezeknek a változásoknak az európai adófizetők pénzének jobb védelme és hatékonyabb felhasználása lesz a fő célja, vagy ahogy fogalmazott:

“a több szem többet lát alapon is korlátozhatók legyenek a kísértések, hogy más pénzét másra költi-e, vagy más pénzét magára költi-e.”

Utóbbi kapcsán egyébként utalt rá, hogy más régiós országokban is vannak problémák az EU-pénzek felhasználásával, a hatékonysággal, de máshol “az anomáliák ilyen mértékű koncentrálódása nagyon ritkán jelenik meg”, mint ami elmondható Magyarországon.

A visszás pénzfelhasználás és a 2020 utáni kohéziós támogatások veszélyben forgása kapcsán leszögezte:

“A kohéziós politikában el kell végezni a visszásságok feltárását. Akkor tud eséllyel pályázni a régió a következő ciklusban is érdemi forrásokra, ha ezt elvégzi.”

Nem igazán járható út a kohéziós pénzek és jogállamiság összekötése

Andor László szerint a fenti veszélyek mellett az mindenképpen pozitív a kohéziós források jövőbeli megmaradása szempontjából, hogy mostanában sok szó esik az ilyen pénzek jó felhasználását védeni hivatott Európai Ügyészségről (EPPO). Ezt egyelőre 20 tagállam megerősített együttműködés keretében állítja fel, Magyarország egyelőre kimarad. Andor László szerint önmagában az EPPO-tól nem elég várni a pénzfelhasználás hatékonyságát, mert a pénzeket addigra már rég kifizetik, mire egy ilyen intézmény képes reagálni, feltárni a folyamatokat (ex-post ellenőrzés).

Érdemes emlékeztetni rá, hogy a jogi ügyekért felelős uniós biztos már belengette, hogy a 2020 utáni kohéziós pénzek kifizethetőségét az EPPO-tagsághoz kötnék, ami ex-ante jellegű, azaz előzetes korlát lenne a pénzkifizetéshez. Ugyanígy Andor László szerint ex-ante jellegű, de erősen politikai felhangú korlát lenne a kohéziós pénzek kifizetésének összekötése a jogállamisági kérdéskörrel, amit egyébként a német kormány pozíciós papírja és az Európai Bizottság vitaindító anyaga is felvetett májusban. A volt uniós biztos szerint azonban egy-egy tagállam kapcsán:

“a jogállamiság kimondása markánsan politikai szint, és nem látom, hogy hogyan lehetne depolitizálni ezt a kérdést.”

Rámutatott arra is, hogy bár a Velencei Bizottságot sokan tisztelik, de nem EU-s szerv.

Andor László szerint a jogállamisági téma összekötése a kohéziós pénzek kifizetésével olyan fegyver, ami nem hatékony minden tagállamnál és visszafelé is elsülhet. Azoknál lehet hatékony ez a megoldás, amelyek nagy nettó haszonélvezői az EU-pénzeknek és a beruházásokon belül magas az EU-pénzek aránya (Magyarország). Mit számít azonban egy ilyen összekapcsolás azoknál, ahol a beruházásoknak csak például 5%-a megy EU-pénzből (olaszok, hollandok), velük szemben hogyan lehet foganatosítani az unió értékeit? – tette fel a kérdéseket Andor.

Mi legyen az euróbevezetés kérdésével?

A kérdés-felelek részben szóba került az, hogy a jelek szerint az EU-költségvetésen belül az euróbelépéshez társuló fejlesztési forrásokkal is terelnék a még nem eurótagokat a belépés felé. Andor László a pénzcsere kapcsán azt mondta: látni lehet, hogy mivel a fizetési övezet fokozatosan dolgozza fel a gyermekbetegségeit, ezért a térségünkből a később csatlakozók (pl. szlovákok, baltiak) inkább már csak a pozitív hatásait érzékelik a belépésnek.

A legtöbb későn csatlakozott országnál azt lehetett látni, hogy az euróbevezetés általános bizalomerősítő, beruházásbarát tényező tud lenni, ami a gazdaságban rejlő különféle kockázatokat tudja csökkenteni, illetve kivezetni – foglalt állást.

Sokan félreértik a német-francia közeledést

Andor László arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU két legnagyobb gazdaságának mindig eltérő volt a felfogása a gazdaság menedzselésének kívánatos módjáról: a németek a szabályokra épülő mechanizmusokban hisznek azért, hogy később ne legyenek válságok, és a jobb teljesítmények érdekében a szerkezeti reformokra helyezik a hangsúlyt. Eközben a franciák a szabályok helyett diszkrecionális döntésekre, az aktív válságkezelésre, a gazdaság- és beruházásélénkítésre helyezik a hangsúlyt. A tanszékvezető szerint makrogazdasági megközelítéssel a franciáknak, mikrogazdaságival viszont inkább a németeknek van igaza, de a válság mindenkinek egy tanulási folyamat, így a németek egyre többet értenek meg a makrokérdésekből, a franciák pedig a mikróból.

Ez tehát a németek és a franciák felfogásának konvergenciáját is jelenti, ami kezdi megérlelni az összefogást, azaz a centrum megerősödését látjuk. Azt viszont Andor László szerint nagyon sokan félreértik, hogy a német-francia megerősödéssel majd az Európai Bizottság háttérbe fog szorulni (ennek ellenkezőjét láttuk ugyanis Mitterand és Kohl vezetése alatt a Delors-féle Bizottságtól). Andor szerint azt is sokan félreértik, hogy mindebből majd valamiféle nagy föderalista ugrás is következik az előttünk álló években.

Ennek kapcsán rámutatott egyébként arra is, hogy Juncker a beszédében nem tett javaslatot igazán nagy horderejű intézményi változásokra, és a következő 2 évre vonatkozó bizottsági munkaprogram sem tartalmaz ilyeneket. Inkább a már elindított változások befejezését, a még tökéletlenül működő rendszerek tökéletesítését szorgalmazza az anyag, mint például a bankunió három pilléréből a harmadik, az egységes betétbiztosítási rendszer létrehozását, a schengeni övezet kiteljesítését (Románia és Bulgária mielőbbi, Horvátország későbbi felvételével), és az eurózóna kiterjesztését, azt segítő pénzügyi és technikai eszközökön keresztül is.

A cikk eredetileg a portolio.hu-n jelent meg szeptember 20-án.